A borostyánban a fosszilis kincsek: méhek, szúnyogok, legyek, termeszek és mindenféle más rovarok lehetnek. A rovart tartalmazó borostyánok logikusan sokkal drágábbak, mint rovartalan társaik. Ez nem is csoda, ha ugyanis nyugat indiai borostyánról van szó, akár 50 millió éves fosszíliákat rejthet az aranysárga “kő”.
David Grimaldi a New York-i és Jes Rust a Bonni Egyetem kutatója az Indiából származó borostyánokat vizsgálták. Mint kiderült fajokban igen gazdag lelatanyagról van szó.
Az indiai borostyánok rovarjai – az eocén időszakban – akkor éltek, amikor még külön sziget volt India. A vizsgált Cambay borostyánkövek az ázsiai trópusi erdők legelső bizonyítékai lehetnek.
India sziget léte miatt biológiailag korlátozott fajgazdagsággal bírhatott. A korlátozott fajgazdagság csak nevében korlátozott – ahogy a kutatás eredménye is megmutatta – India szigetén rengeteg fajta rovar élt. Tehát egy szigeten is olyan sokszínű állat- és növényvilág alakulhat ki, mint a kontinenseken.
Ennek bizonyítására pedig csak a megkövesedett gyantában rejtőző rovarokra volt szükség. Az ötvenmillió éves “bogarak” tudományosan is értékessé teszik az Indiából származó borostyánokat.
AJÁNLOTT LINK:
Indiai borostyánok (Archeology Daily)
