Edurado Tejeda Montroy mexikói régész három maja-tolték romvárosokban található falfestményt elemzett ki. Ezekből kiderül, hogyan építkezett föl a maja hadi gépezet Kr. u. 600 és 1000 között.
A majáknak már volt fegyverszabványa. A harcosok hadrendben álltak. Volt harci szekercéjük, amelyekkel halálos ütést mérhetett az ellenségre.
Fegyverzetük része volt a meghajlított bot, ezt furkósbotként alkalmazták. Már a majáknak is volt dárdavetőjük. Ezekkel száz méterre is el lehetett hajítani szúrófegyvereket.
A maják védőfelszerelése igen “spártai” volt: sóoldatban keményített textil mellvértet viseltek. Ezenkívül fapajzsokkal védték magukat.
A parancsnok jelképként hatalmas fejdíszt, orr- és fülékszert, valamint melldíszt viselt. Az uralkodó három nagy tollal ékesített koronát hordott.
A hadsereg tagjai harsonákkal, dobokkal és trombitákkal adtak egymásnak jelzésüket, és arc és testfestéssel különböztették meg magukat az ellenségtől.
Két harci alakzatba tömörültek a harcosok ütközetkor: sorba és oszlopba. A régész szerint ez nem a szemtől-szembe harchoz megfelelő taktika. A maják inkább “sarokba” szorítták az ellenséget.
AJÁNLOTT LINK:
Iconographic Analysis Conducted by Archaeologists on Murals Reveal Maya Military Life (Art Daily)
