Egy da Vinci-kódex fosszilis titkai

Leonardo da Vinci volt az első, aki őslényekkel foglalkozott. A Leicester-kódexben ősállatokról szóló elméletével háromszáz évvel előzte meg korát.
Korábban a témában:

A polihisztor leírásából kiderül, a Milánót környező vidéken sziklákat látott, melyekben mintha apró lények lettek volna beleágyazódva. Ezek elképzelése szerint nagyon hasonlítottak a Parma és Piacenza kagylóira és koralljaira. A művészt annyira érdekelték az ősállatok egy leírás szerint, hogy amikor da Vinci híres lovasszobrán dolgozott 1499-ben, fosszilis maradványokból több zsákkal hozatott magának a helybéli parasztokkal.

Eddig ismert volt a tudománytörténettel foglalkozók számára, hogy talán da Vinci volt a legelső, aki a modern kori paleontológusokhoz hasonlóan gondolkodhatott a őslényekről.

A Leicester-kódex azonban újabb adalékokat szolgáltat a polihisztor modern gondolkodásához: da Vinci nem csupán arra jött rá, hogy a szervezetek egykori élőlényektől származhatnak, hanem a kövületekben észlelt lyukakat is már életnyomoknak vélte.

A RENESZÁNSZ GONDOLKODÁS ÉS A KÖVÜLETEK

Da Vinci idejében a fosszíliák kialakulását többféleképpen magyarázták.

Az ókori görögök nyomán már tudták a tudósok, hogy a tengeri kagylókat tartalmazó kövek egykor egy hatalmas tenger élőlényei lehettek, melyek leülepedtek egy szinten, és megmaradtak a szárazföldön. A gondolkodók a Bibliában leírt nagy árvízzel kapcsolták össze a jelenséget.

Egy másik – ma már képtelennek tűnő – elmélet szerint a kagylók szervtelen struktúrák voltak, melyek a sziklában spontán nőttek.

Da Vinci cáfolta a Leicester-kódexben az özönvízelméletet. Ő úgy látta, a fosszíliák több rétegben is megőrződtek, ha pedig egy nagy árvízről lett volna szó, csak egyetlen rétegben találhatnánk őskövületeket.

Ugyanakkor támadta a “szervetlen elméletet” is. Véleménye szerint a kőzetek óceáni eredetűek. Ha a fosszíliák szervetlen tulajdonságokkal bírnának, és a kövekben növekednének, akkor minden típusú kőzetben megtalálhatnánk őket. Ráadásul törések keletkeznének a sziklákban a belső kagylók növekedése miatt.

Leonardo da Vinci ennél is tovább ment: egy megkövesedett fosszília mintája alapján rekonstruálni is próbálta az egyik féregszerű élőlényt. A Leicester-kódexet tanulmányozó Andrea Baucon találta meg ezt a leírást, mely bizonyítja, da Vinci az őslényekről való gondolkodásában is megelőzte a korát:

Da Vinci szerint a kőzetekben észlelt lyukak életnyomok, a lyukakat pedig olyan puhatestű faj vájta, amely nem úszik, hanem barázdás testével halad előre a homokban.

A nyomok őt a fában élő szú nyomára emlékeztették, és ezért gondolta, hogy csakis élő szervezet hagyhatta hátra.

Ő volt az első, aki leírta, hogy a Föld úgy növekedett, mint az ember, tehát folyamatos változásban volt, van és lesz.

Leonardo több festményén láthatóak geológiai képződmények, üledékes struktúrák, mállási folyamatok. Példának hozza föl Baucon a Sziklás Madonnát.

A polihisztor azonban nem tudott hatással lenni az őslényekről alkotott elképzeléseivel korára, ugyanis ritkán publikálta eredményeit. Forradalmi felismerését jegyzeteibe rejtette. Ma a Leicester-kódex Bill Gates tulajdonában van. 1994-ben vette meg 30 millió dollárért.


AJÁNLOTT LINK:

Leicester-kódex az interneten

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.