Tudomány

Felgyorsult ütemben olvad a Jeges-tenger

Százezer éve lehetett utoljára ennyire vékony a jégréteg az Északi-sark körül.

Egy friss kutatás szerint az utolsó interglaciális szakasz idején lehetett hasonlóan vékony a tördezett jégtakaró az Északi-sarknál, mint most.

A Treehugger.com környezetvédelemmel és zöld technológiával foglalkozó oldal tizennyolc kutató segítségével állított össze egy olyan tanulmányt, amelyben közlik a jégréteg változásának valószínűsíthető történetét.

A Leonid Polyak által vezetett kutatócsoport vezetője úgy nyilatkozott: egyelőre igen kevés földtani adat áll rendelkezésre a jégréteg vastagságának meghatározását illetően. Azonban legvalószínűbb, hogy a legutolsó interglaciális – jégkorszakok közötti időszak – 125 millió évvel ezelőtt lehetett.

Jelenleg most is egy interglaciálisban élünk. 125 millió éve a Föld forgása miatt jelentősen több napsugárzás érte a bolygót, a jégréteg ekkor jelentősen elvékonyodott. A Jeges-tenger azonban nem feltétlenül olvadt föl teljesen.

Korábbi interglaciálisokban is hasonló volt a helyzet. Még korábban 450 ezer évvel ezelőtt volt.

A mostani helyzetet az emberiség hatásának tulajdonítják Leonid Polyakék. Az emberi hatásra történő klímaváltozás kritikája azonban kétségbevonja az ember klímaváltozásra gyakorolt szerepének súlyát. Az interglaciális időszakok ugyanis a Föld klímájának természetes változásai az emberiség történelme eltörpül a Föld történetéhez képest.

Most interglaciális időszakban élünk kb. tízezer éve. Általában azt mondják, hogy egy ilyen időszak 12 ezer évig tart, de a jégfúrások eredményei szerint ez nem ennyire egyértelmű. E kutatás szerint az utolsó interglaciális korszak 28 ezer évig tartott, és valószínűleg a mostani is erre fog hasonlítani.

ELMÉLETEK A FELMELEGEDÉSEKRŐL

Az utóbbi 800 000 évben a glaciális ciklusok 100 000 évenként követik egymást. Ezt a Milanković-elmélet bizonyítja, amely a A pálya és forgástengely változások és a Földre jutó napsugárzás közötti kapcsolatot írja le.

William Ruddiman javasolt egy egyszerű modellt, amely egy gyenge 100 000 éves ciklusból (excentritás) és egy 23 000 éves ciklusból (precesszió) áll, kiegészítve az üvegházhatás által előidézett láncfolyamattal 41 000 és 23 000 évenként.

Egy másik teória Peter Huybersé, aki szerint a 41 000 éves ciklus a legfontosabb, de a Föld klimatikus viselkedése miatt csak minden második vagy harmadik ciklusból jön létre glaciális korszak.

Ez az elmélet meglehetősen új, egyelőre széles körben nem elfogadott. (forrás)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik