Tudomány

Az ordovíciumban is volt “globális felmelegedés”

A 460-445 millió évvel ezelőtti klímát parányi kövületek vizsgálata igazolja. Jelenleg két jégkorszak között élünk.

A kései ordovíciumban, 460-445 millió évvel ezelőtt sokkal jobban hasonlított az éghajlat a maihoz, mint eddig hitték. Ezt egy angol-francia kutatócsapat derítette ki parányi kövületek segítségével.

Az ordovíciumban, a földtörténeti ókor második felében a földrészek teljesen másképp rendeződtek el, mint ma.

A déli féltekén elhelyezkedő hatalmas Gondwanán kívül csupán három kisebb kontinens, Laurentia, Siberia és Baltica sorakozott az Egyenlítő körül.

Mark Williams és Jan Zalasiewicz, a Leicesteri Egyetem és Thijs Vandenbroucke, a Lille-i Egyetem kutatói megállapították, hogy a korszak vége felé ennek ellenére Földünk ugyanúgy éghajlati övekre tagolódott, mint ma.

A maihoz hasonlóan egy poláris front választotta el a meleg és a hideg lég- és víztömegeket egymástól, és ez a front többször el is tolódott – lehűlés esetén az Egyenlítő, felmelegedés esetén a sarkok felé.

A KUTATÓK ERRE A CHITINOZOÁK ELHELYEZKEDÉSÉBŐL KÖVETKEZTETTEK

Ezekről a mikrokövületekről mindössze annyit tudni, hogy parányi állatoktól származnak, amelyek az egész Földön előfordultak.

A chitinozoák szórásképe eltérő környezeti körülményekre, így éghajlati övekre utalt.

Az akkori helyzet a maihoz hasonló, hisz jelenleg is egy interglaciálisban – két jégkorszak közötti korban – élünk. Az ordovícium végén is erőteljes eljegesedés következett be, amely tömeges fajpusztuláshoz vezetett.

Az akkori jégkorszakot – az elmúlt 600 millió év egyik leghidegebb időszakát – eddig nem tudták az akkorra kiszámolt légköri szén-dioxidszinthez kapcsolni. A mostani tanulmány azonban rámutat arra, hogy azokat a számításokat lefelé korrigálni kell.

A mai érték hússzorosa helyett csak ötszöröse lehetett a szén-dioxid koncentrációja, különben nem létezhettek volna a most felfedezett éghajlati zónák. Az ötszörös érték magasnak tűnhet, a Nap sugárzása azonban akkor gyengébb volt a mainál, kiegyenlítve a hatást.

ORDOVÍCIUM

Az ordovícium földtörténeti időszak, a paleozoikum idő hat időszaka közül időben a második, amely a kambriumot követte és a szilurt előzte meg.

Az ordovícium 488,3 ± 1,7 millió évvel ezelőtt kezdődött, mintegy 44,6 millió évig tartott és 443,7 fejeződött be.

Kezdetét a kambrium-ordovícium kihalási esemény jelzi és egy még súlyosabb kihalási hullámmal ért véget, amely eltörölte a tengeri nemzetségek 60%-át.

AJÁNLOTT LINK:

Az eredeti tanulmány kivonata

Ajánlott videó

Olvasói sztorik