A felfedező Francisco Ortega szerint – aki a Concavenator corcovatus elnevezést adta a dinoszaurusznak – a hátán található negyven centiméteres púp a zsír tárolására szolgálhatott, vagy az állat testhőmérsékletének szabályozására, de az is lehetséges, hogy az egymástól való megkülönböztetésre, vagy éppen kommunikációra használták. Mindez azonban egyelőre spekuláció.
A 6,1 méter hosszú, két lábú dinoszaurusz mintegy 125 millió éve élhetett, a Jura időszakban.
A felfedezést a brit Nature tudományos magazin csütörtökön megjelenő számában ismertetik a kutatók, akik szerint ez az eddig ismert legteljesebb, húsevő dinoszaurusztól származó csontváz.
Ortega úgy véli, hogy bár ez az egyetlen ilyen jellegű maradvány, nem egyedi deformitásról van szó, sokkal inkább a dinoszauruszok új fajáról.
A húsevő dinoszaurusz karjain bütykök voltak, amelyek tollkezdeménynek tűnnek. Ortega szerint ez újabb bizonyíték a korai Theropodák és a madarak kapcsolatban álltak egymással.
A Theropoda (jelentése ‘szörnylábúak’) a hüllőmedencéjű dinoszauruszok két lábon járó csoportja. Bár elsősorban húsevők tartoznak ide, növényevő, mindenevő és rovarevő csoportjaik is kifejlődtek.
Mintegy 230 millió évvel ezelőtt, a késő triász kor karni korszakában jelentek meg, a kora jura kor és a kréta időszak 65 millió évvel ezelőtti vége között pedig az összes nagytestű húsevő ide tartozott.
A theropodákat ma a madarak körülbelül 9900 – 10 050 faja képviseli, melyek ősei a jura idején fejlődtek ki az apró, specializált coelurosaurus dinoszauruszokból.
A theropodákat a háromujjú láb, a villacsont, a levegővel töltött csontok és (egyes esetekben) a tollak és a tojásköltés köti a madarakhoz.
