Ez lett az első széles körben elterjedt Windows-változat, amely sikerrel vette fel a versenyt a felhasználói felület (ablakok) tekintetében is az Apple Macintosh-sal és a Commodore Amigával.
A hivatalos ajánlás szerint 640 kilobyte memóriára volt szükség a működéséhez, ami mellé 1 megabyte (MB) kiterjesztett memória használatát is javasolták. Telepítése 6-7 MB szabad lemezterületet igényelt – a legújabb Windows, a 7-es ennek durván a 2300-szorosát kívánja, min. 16 gigabyte-ot (a legkisebb iPhone-ban 8 GB memória van).
Az ikonokat is újrarajzolták, így már ezek is kihasználták a 16 színű VGA megjelenítést, de a Windows 3.0 már a 256 színű képmegjelenítést is támogatta.
Megjelent benne a Program Manager és a File Manager, melyek egyszerűsítették az alkalmazások indítását (elődjük, a 2.x verziók MS-DOS Executive programja szintén elérhető volt a Win 3.0-ból).
A Control Panel – nekünk később Vezérlőpult, de a Win 3.0 nem jelent meg magyarul – szintén friss megjelenést kapott a Mac OS (az Apple oprendszere) mintájára. Innen voltak elérhetőek a rendszerbeállítások, és meglehetősen korlátozott lehetőséget is kaptunk a Windows színsémájának módosítására.
A memóriakezelés terén is jelentős változások történtek: hogy a legújabb Intel 386-os processzorok képességeit is kihasználja, de a régebbieket is támogassa, a hármas Windows-nak háromféle memóriakezelő üzemmódja volt, és igyekezett automatikusan megállapítani, hogy melyikben fusson.
A Windows több kisebb alakalmazást, mint szövegszerkesztőt (Notepad és Write), képszerkesztőt (Paint) tartalmazott, a legemlékezetesebb talán a Reversi mellé beérkező Passziánsz volt (külföldiül: Solitaire).
A Windows 3.0 volt az első oprendszer, amit „gyárilag” telepítettek sok számítógépre (elődjeit floppy lemezekről kellett telepítenie a felhasználóknak).
A Computer Chronicles adása 1990-ből. Angol nyelvismeret híján is érdekes időutazás: retrófrizurák, zakók, szemüvegkeretek és persze a főszereplő Windows 3, amit sokat mutogatnak.
