Hosszú éveken át tartott az egyeztetés, március 7-én 23:59-kor hivatalosan is életbe lépett az Európai Unió digitális piacokról szóló törvénye, a Digital Markets Act (DMA). Az intézkedés célja, hogy az amerikai és kínai techcégeket szigorúbb korlátok közé szorítsák, és megakadályozzák, hogy monopóliumot hozzanak létre a piac egy-egy adott szegmensében, így szélesebb választékot biztosítva a fogyasztóknak.
Ezek az alábbiak: Alphabet, Amazon, Apple, ByteDance, Meta és Microsoft. Hogy kik kerülnek bele a felsorolásba, arról olyan kritériumok döntenek, mint hogy a platform eléri-e a több mint 45 millió havi felhasználót, vagy 10 ezer üzleti profilt, illetve hogy megvan-e a 75 milliárd eurós piaci érték.
A vizsgálati szakasz hosszú ideig tartott, melynek eredményeként a Microsoft Bing keresőmotorjának, és Edge böngészőjének, valamint az Apple iMessage-nek is sikerült kibújni a szabályok betartása alól, vagyis hogy minden operációs rendszeren elérhetővé kell tenni és interoperábilissá kell tenni a platformot. A végső szabályozás az alábbi platformokra vonatkozik:
- közösségi alkalmazások: TikTok, Facebook, Instagram, LinkedIn;
- üzenetküldő appok: WhatsApp, Messenger;
- közvetítők: Google Maps, Google Play, Google Shopping, Amazon Marketplace, Apple App Store, Meta Marketplace;
- videómegosztás: YouTube;
- hirdetési szolgáltatások: Google, Amazon, Meta;
- böngészők: Chrome, Safari;
- keresőmotorok: Google Search;
- operációs rendszerek: Android, iOS, Windows.
Milyen változásokat jelent ez?
Az Európai Unió technológiai lemaradása révén évek óta leginkább csak szabályozóként tud fellépni a technolgóiai cégek ellen, ez viszont egész jól megy az öreg kontinens döntéshozóinak. Az Apple-ből évek munkája után sikerült kierőszakolni, hogy áttérjen az USB-C adapterre, ezzel csökkentve az e-hulladék mennyiségét, amellett hogy hamarosan az RCS-üzenetküldést is támogatni fogja a cupertinói cég.
Emellett az elektronikus készülékek javításhoz való jog kiharcolása is nagy eredmény, melynek eredményeként visszatérhetnek a kivehető akkumulátorok és az olcsóbb cserealkatrészek az európai piacra. Mint az a példából is jól látható, a fellépés az Apple-re jelentették a legnagyobb nyomást, amely híresen különutas, ha technológiai fejlesztésekről van szó.
A frissítés részeként megjelenhetnek az App Store mellett más alkalmazásboltok is, és az Apple Pay mellett egyéb fizetési alternatívák is feltűntek az európai felhasználók számára. A frissítés emellett lehetővé teszi az EU-ban élők számára, hogy olyan alternatív böngészőmotorokat töltsenek le, amelyek nem az Apple WebKiten alapulnak, mint például a Chrome és a Firefox.
A Google-nek is sok mindent kellett változtatnia. Egyrészt az androidos készülék beállítása során egy böngészőválasztó képernyő jelenik majd meg a vásárlók mobilján, ahol eldönthetik, a Google vagy más keresőmotor a szimpatikusabb a számukra. A Google az EU-ban engedélyezte az alternatív számlázási lehetőségeket is a Play Store alkalmazásokban.
A szabályozás persze a Metának sem esett valami jól, amely cég egyébként is rendszeresen összeakasztja a bajszát az EU-s törvényhozókkal. A DMA értelmében a Metának lehetőséget kell biztosítania a felhasználóknak arra, hogy korlátozni tudják a cég szolgáltatásainak összekapcsolását, ami elsősorban a Facebook, a Messenger és az Instagram platformokat érinti.
Érdemes megjegyezni, hogy a DMA mellett az EU-s állampolgárok védelmét szolgáló Digital Service Act is életbe lépett ezzel együtt, amelytől a döntéshozók azt várják, hogy kevesebb erőszakos, félrevezető tartalom jelenik majd meg a közösségi felületeken és az állampolgárok adatai is nagyobb biztonságban lesznek a célzott hirdetések megtiltásával.
Komolyan veszik a cégek
Az Európai Unió több millió 500 millió fős piacot jelent, tehát a globális cégek nem tehetik meg, hogy platformjaikat elérhetetlenné teszik az adott régióban. Az Európai Unió pedig pontosan tisztában van ezzel, és ki is használja gazdasági erejét.
Az új irányelvek szerint a DMA szabályait megsértő platformok a globális éves forgalmuk akár 10 százalékának megfelelő bírságot is kaphatnak, ismétlődő jogsértés esetén pedig 20 százalékra is emelkedhet az arány. Rendszerszintű jogsértések esetén, szélsőséges esetben az Európai Bizottság akár a vállalat feloszlatását is követelheti.
