Egyre inkább úgy néz ki, hogy napjainkban egy új űrverseny korát éljük, éppen ezért nem is meglepő, hogy 2023 bővelkedett az izgalmas küldetésekben. A nyár folyamán India például történelmet írt azzal, hogy elsőként sikerült leszállást végrehajtania a Hold déli sarkának közelében. A Vikram nevű leszállóegység révén az ázsiai ország lett a negyedik nemzet az USA, a Szovjetunió és Kína után, amely az égitesten landolt.
Az indiaiak pedig ezután sem pihentek: egy hónap sem telt el a leszállás után, mikor útnak indítottak egy űrszondát a Nap felé, amelynek feladata csillagunk megfigyelése lesz. De nem India volt az egyetlen, amely nagy teljesítményeket tett le az asztalra, Európa sem tétlenkedett. Júliusban az Európai Űrügynökség felbocsátotta Euclid nevű űrtávcsövét, amellyel elkészítik majd a kozmosz 3D-s térképét, a teleszkóp szolgáltatta adatok pedig azt is lehetővé teszik, hogy a kutatók jobban megértsék a sötét anyagot és a sötét energiát.
Az állami szervezetek mellett már magánvállalkozások is régóta ténykednek a világűrben, Richard Branson brit milliárdos vállalata például kereskedelmi járatokat indított az űrbe, és Jeff Bezos cége is turistákat vitt a Földön kívülre. A missziók persze az év végével nem állnak le, nézzük meg, milyen események várnak ránk a 2024-es esztendőben.
Magyar az űrben
A mi szempontunkból talán az lehet a legérdekesebb, hogy Farkas Bertalan küldetése után több mint 40 évvel újra magyar ember juthat az űrbe.
Az űrhajós útja 2024 végén vagy 2025 elején veheti majd kezdetét. Azt egyelőre nem tudni, hogy ki lesz az, aki hazánkat képviselheti az ISS fedélzetén, erre csak a misszió előtti hetekben derül fény.
Szijjártó Péter külügyminiszter elmondása szerint a küldetésre összesen 244 személy jelentkezett, de közülük már csak négy jelölt van versenyben: Cserényi Gyula villamosmérnök, Kapu Tibor fejlesztőmérnök, Dr. Schlégl Ádám ortopédsebész, valamint Szakály András repülőipari-tervezőmérnök. Az űrhajós aspiránsok jelenleg egy embert próbáló kiképzésen vesznek részt, amelyről – sok egyéb dolog mellett – a 24.hu-nak adott interjújukban beszéltek.
Emberek a Hold körül
Magyarország mellet az Egyesült Államok is nagy lépésre készül: a tervek szerint 2024-ben kezdené meg az Artemis-program második küldetését. A NASA előreláthatólag novemberben bocsátja fel ismét az Orion űrkapszulát, amely – a fedélzetén egy négy fős legénységgel – megkerüli majd a Holdat, mielőtt visszatér a Földre.
A misszió több szempontból is történelmi jelentőségű, hiszen 50 éve nem járt ember az égitestnél, ráadásul az Artemis-2-vel először juthat el egy nő, egy afroamerikai, illetve egy kanadai a mélyűrbe. Már azt is tudni lehet, hogy melyik négy szerencsés személy vehet részt mindebben:
- Christina Koch villamosmérnök, aki a leghosszabb űrrepülés női rekordere,
- Victor Glover haditengerészeti pilóta, aki az űrhajó pilótája lesz,
- Reid Wiseman, a NASA veteránja és a misszió parancsnoka,
- Jeremy Hansen korábbi pilóta, a Kanadai Űrügynökség tagja.
A legénység munkája nem ér véget ezzel az utazással, ugyanis közülük kerülnek ki azok is, akik a jelenleg 2025-re tervezett Artemis-3 keretein belül 1972 óta elsőként léphetnek majd az égitestre. A holdra szállás mellett az Artemis-programnak számos ambiciózus vállalása van:
Ha mindezt sikerül megvalósítania, akkor a 2030-as évek elején akár már a Marsra is eljuttatná asztronautáit a NASA, méghozzá a Holdtól indulva. Az Artemis-program céljaival és hatásaival korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk.
A Földön kívüli élet keresésére indulunk
Nagyjából egy hónappal az Artemis-2 kezdete előtt a NASA-nak lesz egy másik nagy dobása is: az Europa Clipper űrszonda felbocsátása. Az eszközt a Jupiter egyik holdjához, az Europához küldik majd, hogy azt behatóan megvizsgálhassa.
A csillagászok az Europát régóta úgy tartják számon, mint a Naprendszer azon égitestét, amelyen a legvalószínűbb, hogy kialakulhatott az idegen élet. Az Europa 3122 kilométeres átmérőjével alig kisebb, mint a Hold, felszíne 16 kilométer vastag jégtakaróból áll, amely alatt hatalmas óceán terül el.
Ennek egyik jele az, hogy nemrégiben az élet kialakulásának egy fontos feltételét, szén-dioxidot találtak rajta a James Webb űrtávcső segítségével. A szakértők szerint a szén-dioxid az égitest jéggel borított felszíne alatt található óceánból származik, ami arra utal, hogy a hold vizei alkalmasak lehetnek az életre.
Az Europa Clipper rábukkanhat további olyan indikátorokra, amelyek létformák jelenlétére utalnak, ráadásul előkészítheti egy későbbi leszállóegység érkezését is. A NASA weboldala szerint a mintegy 6000 kilogrammos eszköz várhatóan 2030. április 11-én éri majd el a Jupitert.
A csillagos ég sem határ
Ezek mellett számos további fontos űrbéli eseményre számíthatunk 2024-ben, és már nemcsak az oroszok és az amerikaiak, hanem a világ számos nemzete is bizonyítja, hogy többé nem szab határt az emberiségnek a csillagos ég. Kína például májusban indítja útnak a Csang-o–6 küldetést, amelynek célja, hogy egy holdjáró mintákat vegyen a Hold túlsó oldaláról, azokat pedig vissza is küldje a Földre. Ez a misszió szintén történelminek számít, hiszen az égitest ezen részéről korábban még sosem gyűjtöttek anyagokat.
Azt, hogy egy évtizedeken keresztül tartó pangás után az űripar most végre reneszánszát éli, jól mutatja, hogy a Wikipédia különböző források alapján több mint 300 rakétaindítást sorol fel 2024-re. A küldetésekben a legkülönfélébb országok vesznek részt az olyan európai uniós tagoktól kezdve mint Luxemburg, Franciaország, Németország és Szlovákia az olyan űrkutatásban egészen zöldfülűnek számító államokig, mint Thaiföld, a Fülöp-szigetek vagy az a Szenegál, amely csupán 2023-ban alapította meg űrügynökségét.
