Idén tavasszal kiválasztották azt a négy magyar szakembert, akiknek egyike 2024 végén vagy 2025 elején hivatalosan is hazánk második űrhajósává fog válni, és még a Nemzetközi Űrállomásra is el fog jutni. A magyar űrhajósjelöltek kiképzéséről, és az űrkutatás jelenlegi állásáról is beszélt az InfoRádiónak Ferencz Orsolya, az űrkutatásért felelős miniszteri biztos.
Mint mondta, a jelöltek már tavasszal megkezdték a kiképzést, amely még mindig a válogatás része, hiszen nem négy ember fog majd feljutni az űrállomásra, hanem egy. „Tudatában vannak végig annak, hogy jelen pillanatban 25 százalék esélyük van” — mondta Ferenczi, hozzátéve, hogy amikor a végső fázisban dönteni kell, mindenhez a NASA engedélye kell.
Persze nem arra készül senki a magyarok közül, hogy ő lesz a kapitány, de bármikor beüthet a krach. Ezért a rutin része, hogy ismerni kell az űrállomást. A NASA kiképző központjában van is egy teljes másolata az űrállomásnak, ahol ott van minden modul, zsilip, gomb, és fogantyú, amit álmukból felkeltve is tudni kell, mire való.
A miniszteri biztos közölte, természetesen arra is folyamatosan tréningezik a jelölteket, hogy mi van, ha nem őket választják. Akik végül nem kerülnek kiválasztásra, azoknak be kell kapcsolódni a misszió földi munkájába. Ferencz szerint utána pedig óriási feladatuk lesz az oktatásban, a népszerűsítésben, a tudományos ismeretterjesztésben.
A küldetés kapcsán egyelőre annyit tudni, hogy harmincnapos lesz, ugyanis ebben egyeztek meg az Axiom Space vállalattal. Itt azért még benne lehet a pakliban, hogy valaki tovább marad fenn egy váratlan esemény miatt, de az alapterv harminc nap. Ez 28 napnyi munkanapot jelent.
A miniszteri biztos szerint bár az orosz-ukrán háború miatt feszült a helyzet az oroszok és amerikaiak között, a két űrkutatási szerv, a NASA és a Roszkozmosz ettől még együtt tud működni.
Ha az aktuálpolitika vagy a földfelszíni háborús feszültségek rátelepszenek egy olyan szektorra, ami az egész globális egyetemes emberiség érdekében dolgozik és globális kérdésekkel foglalkozik és globális problémákra próbál választ adni, de közben a kutatók nem tudnak egymással beszélgetni, annak a vége csak az lehet, hogy az egész emberiség veszít rajta.
Az Európai Unió szerepéről Ferencz Orsolya úgy nyilatkozott, hogy azért küzd, hogy a dobogó harmadik fokára majd fölállhasson. Azonban Amerika mellett már nem Oroszországot látja a második helyen, hanem Kínát. Mint mondta, a feladat nem lesz egyszerű, ugyanis az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és India mellett már az arab országok is bekapcsolódtak a versenybe. Ezért fontos, hogy az űrstratégia már ne csak tudományosan legyen megalapozott, de gazdaságilag is.
Az űrtechnológia és az űrtevékenység már nemcsak kutatás, hanem annál jóval több, alkalmazás és szolgáltatás, piac, megtérülés, és ahogy az Európai Űrügynökség számol, ezen a területen belül 1:6-os a megtérülési arány.
A megtérülés a miniszteri biztos szerint azért is fontos, hogy megmaradjon az államok döntési jogköre, és ne vegyék át azt a milliárdos vállalkozók.
Sok filantróp gazdag ember él a Földön, mint tudjuk, de azért azt látjuk, hogy Elon Musktól Jeff Bezosig nagyon szeretnek ide befektetni, és valószínűleg nem azért, mert elégetik a pénzüket, hanem látják azt, hogy ezekből a technológiákból hatalmas hasznot lehet majd generálni.
