Tech mobilteszt

Honor Magic5 Lite: mutatós külső, elavult belső

Szajki Bálint / 24.hu
Szajki Bálint / 24.hu
A Honor az idei MWC-n mutatta be a legújabb csúcstelefonjait, a Magic5 és a Magic5 Pro modellt, amik Európában kaptak egy középkategóriás kistestvért is Magic5 Lite néven. A 160 ezerért kínált készülék külsőre kifejezetten csinosnak nevezhető, az akkumulátora akár három napig is bírja egyetlen töltéssel, ugyanakkor a mutatós burkolat alatt kopottas hardver dolgozik.

Bár az idei MWC-n (Mobil Világkongresszus) a Honor a Magic5 Pro okostelefonnak és a Magic Vs hajlítható kijelzős készüléknek szánta a rivaldafényt, azért a kiállításra időzítve bemutatták a megfizethetőbb Magic5 Lite modellt is, amit 160 ezer forintért kínálnak. A bejelentéssel egyidőben megérkezett a tesztpéldány is, cikkemben pedig arra keresem a választ, hogy a Huawei-ről nemrégiben levált gyártó legújabb üdvöskéje megéri-e az érte kért összeget.

Szajki Bálint / 24.hu

Honor Magic5 Lite

Külsőre a Magic5 Lite egészen impozáns készülék: a méretei (161,6 x 73,9 mm) okán kompaktnak ugyan semmiképp nem nevezhető, de a súlya csak 175 gramm, a vastagsága pedig mindössze 7,9 mm, így a kivitelezés a tepsi jelleg ellenére is kecsesnek mondható. Az összeszerelés hibátlan, a hátlapon pedig egy ízlésesen középre igazított körbe kerültek a kamerák.

Ez a megoldás véleményem szerint egyrészt jól néz ki, másrészt a telefon nem „kocog” az asztalra helyezve. Nálam az úgynevezett Emerald Green változat járt, aminek a csillogó szemcséi a csillámos körömlakkokat juttatták eszembe, az viszont abszolút pozitívum, hogy a finoman texturált műanyag felület nem gyűjti úgy az ujjlenyomatokat, mint a tiszta üveg megoldások.

A keret szintén műanyag, a kijelző üvege és a hátlap finoman görbül a széleken, gombok (bekapcsoló és hangerőszabályzó) pedig csak a mobil jobb oldalára kerültek. Alul találjuk a SIM-tálcát (dual megoldás, tárhelybővítés lehetősége nélkül), az USB-C portot és a hangszórót – utóbbit egy alig észrevehető beszédhangszóró egészíti ki a középre igazított szelfikamera felett.

Galéria
Szajki Bálint / 24.hu

A kijelző kisebb (6,67 hüvelyk), mint a tavalyi Magic4 Lite esetében, viszont idén már OLED panelt kapunk folyadékkristályos megoldás helyett, méghozzá 120 Hz-es képfrissítéssel, 1080 x 2400 pixeles felbontással és 800 nit maximum fényerővel (HDR-támogatás nélkül). A telefon egyik legpozitívabb tulajdonsága a képernyő, aminél persze léteznek sokkal jobb és fejlettebb megoldások a piacon, de a kategóriához mérten nem lehet panasz a minőségre: szép színek, tökéletes kontraszt, és a kijelző aljába épített ujjlenyomat-olvasó is rendesen végzi a dolgát.

A jól teljesítő képernyő és a csinos külső alatt viszont vannak bajok: a telefon 30 ezerrel drágább, mint a tavalyi modell, a hardver viszont lényegében semmit nem változott, sőt a Magic5 Lite egyes specifikációit tekintve gyengébb, mint az egy évvel ezelőtt tesztelt Magic4 Lite.

Tavalyi hardver lett, maradhat?

A burkolat alatt egy Qualcomm Snapdragon 695 5G lapkakészlet dolgozik, Adreno 619 grafikus maggal, 6 gigabájt memória és 128 gigabájt háttértár társaságában. Ez az összeállítás már 2022 elején sem számított éppen frissnek a középkategóriában, idén pedig már-már cikinek mondható, hogy a Honor ilyen komponenseket pakolt egy 160 ezerért kínált telefonba. Az operációs rendszerrel boldogul a rendszer, a mindennapi feladatokra elégséges a hardver, komolyabb játékok futtatására viszont egyáltalán nem alkalmas, és elég beszédes az is, hogy az Antutu Benchmark program rendre összeomlott futtatás közben, így nem tudtam befejezni a méréseket a telefonon.

A negatívumok listáját bővíti, hogy hiába járunk 2023 márciusában, Android 12 operációs rendszert kapunk, és abból kiindulva, hogy a tavalyi Magic4 Lite egy év elteltével sem frissült Android 11-ről újabb verzióra, élnék a gyanúperrel, hogy ez a telefon sem fogja megkapni az eredetileg tavaly ősszel debütált Android 13-at.

Ami a többi specifikációt illeti, a Honor Magic5 Lite megfutja a kötelező köröket (5G, NFC, infra, Bluetooth 5.1), de egyáltalán nem igyekszik kitűnni a kategóriájából. Ennek megfelelően nincs WiFi 6, nincs IP-védelem, nincs sztereó hangzás, és a vezeték nélküli töltés sem fért bele a keretbe.

Az viszont dicséretes, hogy meddig bírja az 5100 milliamperórás akkumulátor: az átlagos felhasználásnak messze nem nevezhető tesztidőszak alatt közel két napig nem kellett töltőre tenni a telefont, így a mindennapokban simán elképzelhető, hogy akár három napig is bírja a telep. Üröm az örömben, hogy a Honor hiába rakott a tavalyinál nagyobb aksit a telefonba, a vezetékes töltés teljesítményét 66 wattról visszavették 40-re.

És ha ez még nem lenne elég, a környezettudatosság jegyében már nem jár adapter a telefon mellé – ezzel a gyártó beállt az Apple és a Samsung mögé a sorba. Mindez csak azért kellemetlen (vagy inkább nevetséges), mert az említett cégekkel szemben a kínaiak nem csökkentették a doboz méretét, a csomagolás ugyanakkora, mint korábban, viszont gondosan odafigyeltek arra, hogy a hiányzó kiegészítő helyét kipótolják kartonnal. A dobozban ráadásul megtalálható a szilikontok papírtartója is, csak szilikontok nélkül. Ennyit akkor a környezetvédelemről.

Idén is elmarad a kameravarázslat

A hátlapi kamerák fejlődtek tavalyhoz képest, legalábbis ami a megapixelszámokat illeti, de komoly előrelépésről nem lehet beszélni. A 48 megapixeles főkamerát, a 2 megapixeles makrót és a mélységélesség szenzort egy 64 megapixeles központi egység váltja, amit egy 5 megapixeles széleslátószögű és egy 2 megapixeles makró modul egészít ki. A főkamerával nappal tisztességes képek lőhetők, a széleslátószögű egységnek viszont csak akkor vesszük hasznát, ha tényleg verőfényes szép idő van, ellenkező esetben zajos, életlen, béna színekkel operáló fotókat kapunk.

A makróról szót sem érdemes ejteni: ez a modul szokás szerint a használhatatlan kategóriát erősíti, képtelenség vele tényleg használható, a részleteket szépen megjelenítő közeli képet készíteni.

Videós fronton szintén nem túl rózsás a helyzet: a kamerarendszer a 4K felbontást hírből sem ismeri, de ami ennél is kiábrándítóbb, hogy egy év elteltével 1080p-ben még mindig maximum 30 képkocka per másodperccel rögzíthetünk mozgóképet. Nem is igazán értettem, hogy a fotóalkalmazás menüjében miért szerepel a képkockasebesség opció, mikor nincs választási lehetőség, a 30 fps az egyetlen elérhető lehetőség.

Szajki Bálint / 24.hu

Találsz jobbat

A dobozt kinyitva az első benyomásaim pozitívak voltak, de rövid használat után kiderült, hogy a Honor nem nagyon tanult a tavaly megfogalmazott kritikákból, így a Magic5 Lite-ról összességében az mondható el, mint a Magic4 Lite-ról: az árcédula nincs összhangban a mobil tényleges képességeivel. 160 ezer forint környékén egész egyszerűen kapunk sokkal jobb telefonokat.

Gondoljunk csak a Nothing Phone (1)-re, ami pár ezer forinttal többért jobb hardvert, jobb fotós képességeket, vezeték nélküli töltést és egészen egyedi hátlapi funkciókat kínál, és az sem elhanyagolható, hogy ott jelen pillanatban már adott az Android 13 is. De ennél is jobb ajánlat a Samsung Galaxy A53 5G, ami 30 ezerrel kevesebbért ad valamivel jobb teljesítményt, sokkal jobb kamerákkal, profibb kezelőfelülettel és évekig tartó szoftveres támogatással.

A Honor Magic5 Lite a kezdőáron messze nem kihagyhatatlan vétel, csakis azoknak ajánlható jó szívvel, akiknek a külső megjelenés és az üzemidő a legfontosabb tényező a vásárlásnál, és nem érdekli őket a teljesítmény, sem az, hogy normális fotókat lehessen lőni a telefonnal.

Kapcsolódó
Íme négy telefon 200 ezer forint alatt, amikkel nem hibázhat
A középkategória legjobb ár/érték arányú készülékeit gyűjtöttük egy csokorba.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik