Eduardo Parra / Europa Press / Getty Images
Tech

Új korszak kezdődik a kriptoszektorban, átalakult az Ethereum

Óriási az izgalom a blockchain világban, ugyanis egy régóta várt változás következett be az Ethereum hálózatában. A „merge” azaz „összeolvadás” nevű esemény szeptember 15-én vált véglegessé, ami a teljes blokklánc-ökoszisztémára hatással lehet.

A Bitcoin után az Ethereum a második legismertebb blockchain (magyar nevén blokklánc). A legtöbben a kriptovaluták kapcsán találkozhattak a nevével, de itt érdemes eloszlatni egy tévhitet: az Ethereum egy hálózat, a hozzá tartozó ether a kriptovaluta. Leegyszerűsítve így lehet megközelíteni a kérdést: a bankban is forintot kérünk, nem „Magyarország fizetési rendszerét”, így a kriptotőzsdéken is ethert veszünk, nem Ethereumot.

Azért fontos ezt tisztázni, mert mint hálózat, az Ethereum több egy esetleges fizetőeszköznél. Az úgynevezett okosszerződések felkarolásával egyszer már új korszakot nyitott a blockchainek világában, amelynek keretein belül jelentősen kibővültek a technológiai lehetőségek a szcénában. Ez az újító szellemiség továbbra is jelen van, amit a szeptember 15-én végbement, sokkal környezetkímélőbb működésre történő átállás is megerősít.

Konkrétan arról van szó, hogy az Etherum hálózata 99,95 százalékkal csökkentheti az energiaigényét, ami jelentősen visszafoghatja a működésének károsanyag-kibocsátását és a hozzá köthető elektronikai hulladék keletkezését.

De mi is az a blockchain?

A blokklánc egy digitális rekordokból (blokkokból) álló lista, aminek minden eleme titkosított a tranzakciók során. Minden leellenőrzött rekord bekerül a láncba, és többé már nem lehet kitörölni vagy módosítani. Ahogy a Computerworld megfogalmazta, a blokklánc olyan, mint egy gépjármű szervízkönyve: az autó élettörténetének minden fontos eseménye bekerül, csak itt egyáltalán nincs lehetőség hamisításra. Másképp megfogalmazva: a blokklánc egy közös megegyezéssel létrehozott, elosztott, digitális főkönyv, amely teljesen transzparens, az összes résztvevő számára látható és utólag nem módosítható.

Motort cserél az Ethereum

Szakszavakkal élve az Ethereum a proof-of-work helyett átáll a proof-of-stake konszenzus mechanizmusra. Az átállás érdekében már 2020 óta futtatnak egy párhuzamos blokkláncot, amivel összeolvad a jelenleg használt fő blockchain. A hálózat mögött álló alapítvány a következő hasonlattal állt elő:

Képzeljük azt, hogy az Ethereum egy űrhajó, amely még nem áll készen egy csillagközi utazásra. A Beacon Chainnel (a párhuzamosan futó blockchain – a szerk.) közösségünk egy új motort és egy megerősített hajótestet hozott létre. Egy jelentős tesztelési fázis után lassan itt az idő, hogy menet közben lecseréljük a régi motort az újra. Így összeolvad az új, hatékonyabb motor a meglévő űrhajóval, készen állva jó pár fényévre és az univerzum meghódítására.

Lényegében az változik, hogy miként kerülnek ellenőrzésre és rögzítésre új adatok a blokkláncon. Az, hogy egy felhasználó adatot rögzíthessen a blokkláncon, egyszerre kiváltság és nagy felelősség. Komoly munkát kell befektetnie azért, hogy véletlenszerűen elnyerje ezt a jogot, és cserébe kriptovaluta jutalmat kapjon. Az ilyen felhasználók nélkül sosem kerülne új adat a blockchainre, és így az újabb tranzakciók sem teljesülhetnének.

Mi változik pontosan?

A proof-of-work alatt ezt a jogot számítási munkához kötik, jelenleg – többek között – a Bitcoinnál és az Ethereumnál is. A felhasználóknak komplex matematikai műveleteket kell futtatniuk azért, hogy eltaláljanak egy véletlenszerűen generált kódot. Ez a szükséges számítási munka jelentős energiaigénnyel jár, az általa elhasznált készülékek pedig fokozzák az elektronikaihulladék-termelést.

KARL-JOSEF HILDENBRAND / DPA / dpa Picture-Alliance / AFP

A proof-of-stake esetében viszont a vagyonon van a hangsúly. A felhasználóknak le kell kötniük az adott kriptovalutában tartott vagyonuk egy tetszőleges részét azért, hogy kiválaszthassák őket. Minél nagyobb összeget köt le valaki, annál nagyobb eséllyel választják ki. Viszont, ha az ellenőrzések során kiderül, hogy helytelen adatokat rögzített (pl. másokat megkárosítva), akkor akár a lekötött kriptovalutái egészét is elveszítheti. Így a befektetett számítási munka helyett a vagyon esetleges elvesztése biztosítja, hogy rendeltetésszerűen használja mindenki a blockchaint – kikerülve az óriási energiaigényt.

Az átállás előnyei

Egyértelmű előnye a proof-of-stake használatának a környezetkímélőbb működés. Sok szó esik a sajtóban a Bitcoinról, viszont mindeközben az Ethereum is jelentős energiaigénnyel rendelkezett. A hálózat karbonlábnyoma a körülbelül 5,5 millió fős Finnországéval vetekszik – ez hamarosan szinte teljesen eltűnhet. A váltás mindenképpen jót fog tenni az Ethereum és az ether megítélésének. Még arra is van valós esély, hogy így több nagyvállalat vagy akár ország nyit majd a blockchain felé.

A potenciálisan több felhasználó nem is okozna gondot a hálózatnak. Az átállás teret nyit egy „sharding” nevezetű megoldásnak, amit a számítástechnika több területén is használnak. Segítségével növelhető lesz az Ethereum kapacitása, így a tranzakciók gyorsabban és olcsóbban mehetnek végbe. Erre már eddig is nagy volt az igény, ráadásul az utóbbi években egyre több kihívója akadt az Ethereumnak, amik kedvezőbb feltételeket kínáltak, a fenyegetés azonban így mérsékelhetővé válik.

A biztonsági hatások kevésbé egyértelműek, két fő kérdés is gyakran előjön az átállás kapcsán. Először is, visszatérve a proof-of-work és a proof-of-stake összehasonlítására, mindkettőnek van egy klasszikus sebezhetősége.

  • Az előbbi felett akkor veheti át valaki a hatalmat, ha a hálózatban használt számítási erő több mint felével rendelkezik.
  • Az utóbbinál azonban a lekötött vagyon több mint felét kell birtokolni.

Az Ethereum esetében úgy tartják, hogy a proof-of-stake támadástól kevésbé kell tartani.

Az egyik nagy hátrány viszont, hogy az új felállásban előre ki lesz választva az a felhasználó, aki rögzítheti az új blokkot. Így mások célzottan manipulálhatják a blockchain folytatását. Adott esetben terheléses támadásokat intézhetnek a felhasználó felé, amelynek következtében nem tudja megfelelően teljesíteni a feladatát. Vagy egyszerűen megkereshetik, és más módszerekkel is manipulálhatják, hogy önszántából viselkedjen nem rendeltetésszerűen.

Kapcsolódó
A válság és a spekulánsok okozhatták a kriptopiac bezuhanását
A gazdaság helyzete még sosem volt olyan közvetlen hatással a kriptopiacra, mint most. Ennél azonban sokkal több dolog kellett a piac bezuhanásához.

Nyomás alá kerülhet a Bitcoin

Az Ethereum átállásával a Bitcoin egyedül marad, mint proof-of-work alapján működő, jelentős blockchain hálózat. Így nagyobb nyomás kerülhet rá szabályozói szempontból is a környezeti hatása miatt. Az Egyesült Államokban és az Európai Unióban már egyébként is napirendre került a proof-of-work hálózatok energiaigénye, a jelenlegi gazdasági helyzetben pedig egyáltalán nem kizárt, hogy újra felmerül a proof-of-work szabályozása.

Ugyanakkor nem valószínű, hogy beadja a derekát a Bitcoin-közösség, és nem azért, mert ellenükre van a környezetvédelem. Sokkal inkább abból adódóan, hogy a proof-of-stake használata egy bizonyos fokig a decentralizáltság rovására megy. Az új rendszerben lehetőség nyílik arra, hogy a blokkok rögzítéséért felelős felhasználók kiválogassák, mely tranzakciókat viszik fel a blockchainre – és így egyfajta cenzúrát vezetnének be. Ez pedig a egyértelműen nem fér bele a Bitcoin missziójába, amihez a közösség erősen tartja magát.

Szerző: Qayum Dániel, tanácsadó, Peak

Ajánlott videó