A kormány 2022. július 13-án jelentette be a rezsicsökkentés visszavágását, aminek értelmében augusztus 1-jétől a lakossági fogyasztók mérési pontonként az áramot 2523 kilowattóra/év, a gázt pedig évi 1729 köbméter mennyiségig vásárolhatják meg rezsicsökkentett áron – korábban egy külön cikkben számoltuk ki, hogy mennyivel kell többet fizetni, ha túllépjük ezeket az értékeket.
A bejelentés hatására gombamód kezdtek szaporodni az olyan írások, amik különböző tippekkel, trükkökkel és tanácsokkal igyekeznek segíteni, hogy a fogyasztásunkat a teljes rezsicsökkentést biztosító határon belül tudjuk tartani. Az áram esetén szinte mindenhol kitértek arra, hogy a műszaki eszközök a készenléti, úgynevezett standby módban is fogyasztanak, ha viszont áramtalanítjuk ezeket, az segítheti a spórolást.
Konkrét számokkal ugyanakkor ritkán lehet találkozni, vagy ha igen, az csak a gyártó által megadott, nem feltétlenül a használat során tapasztalható érték, éppen ezért úgy döntöttem, magam járok utána, hogy pontosan mennyi energiát lehet megspórolni, ha kihúzom a konnektorból a nap nagy részében egyáltalán nem használt eszközöket.
Mit húzzak ki?
A lakásom tele van műszaki eszközökkel, így első körben azt kellett eldöntenem, miket áramtalanítok, mert mindent teljesen lekapcsolni egész egyszerűen nem lenne életszerű. Ahogy a hűtőt nem húzom ki, úgy a vezeték nélküli hálózatot biztosító routert sem, hiszen utóbbi nélkül nincs wifi, amire felcsatlakozik például a távolról is ellenőrizhető biztonsági kamera. Vagy ott az okostermosztát, amit télen útközben már a mobilról is tudok szabályozni, ha azt szeretném, hogy kellemes meleg fogadjon otthon.
Ott van ugyanakkor a tévém, a hozzá kapcsolódó soundbar, a játékkonzolok, a robotporszívó, a légtisztító és a zenehallgatásra használt méretes okoshangfalam. Ezek nálam a beszerzésük óta folyamatosan standby üzemmódban vannak, ráadásul állandó, vezeték nélküli kapcsolattal, így megállás nélkül fogyasztanak valamennyit – akkor is, ha nem vagyok otthon, vagy ha éppen alszom éjszaka. Úgy döntöttem tehát, hogy ezeket az eszközöket fogom áramtalanítani, velük tesztelve, hogy mennyi energiát lehet így megspórolni. Ezt persze nem úgy kell elképzelni, hogy mindegyiket egyenként kihúztam a konnektorból, majd használat esetén visszadugdostam őket. A választott eszközöket két csoportra szedtem, majd kaptak egy-egy több dugaszos hosszabbítót.
1-es hosszabbító:
- 55 hüvelykes OLED paneles okostévé
- soundbar
- Xbox Series X konzol
- PlayStation 5 konzol
- Nintendo Switch konzol
- okosizzós lámpa
2-es hosszabbító:
- légtisztító
- robotporszívó
- okoshangfal
Ez a két csokor egyenként egyetlen gombnyomással lekapcsolható a hálózatról, nem kell eszközönként foglalkozni ezzel, ugyanakkor nem álltam meg itt, és a két hosszabbító meg a konnektor közé betettem egy-egy TP-Link Tapo P110 okosaljzatot. Méghozzá két okból:
- Az okosaljzat kapcsolódik a wifire, így mobilról is vezérelhető, nem kell a konnektor gombját nyomkodni. Megmarad tehát a kényelem egy része, akár távolról, akár a kanapéról is újra áram alá tudom helyezni az említett eszközöket (még a hangparancs is működik kompatibilis rendszerrel), és pár másodperc után bekapcsolhatom őket a megszokott módon.
- A Tapo P110 okosaljzat nemcsak távolról vezérelhető, de van egy olyan hasznos tulajdonsága is, hogy méri a fogyasztást, így a használatával már pár nap után relatíve pontos információt kaptam arról, mennyi energiát emésztenek fel az említett eszközök standby módban. Ennek köszönhetően pedig gyorsan kiderült, hogy havi szinten mennyi energia (és ezáltal pénz) spórolható meg az eszközök rendszeres áramtalanításával.
A havi fogyasztásom több mint 10 százaléka
Három napot töltöttem úgy, hogy az említett készülékek végig készenléti állapotban voltak (nem játszottam, nem tévéztem, nem hallgattam zenét, nem porszívóztam), ez alól csak a légtisztító kivétel, ami folyamatosan bekapcsolt állapotban működik. A három napban az első hosszabbítóra kötött konzolok, tévé, soundbar és lámpa átlagosan 16–17 wattórát fogyasztottak óránként. Néha voltak kilengések, az érték olykor elérte a 36 wattórát is, de ez sosem tartott pár percnél tovább, és a mért időszakban a 24 órára vetített fogyasztás sosem haladta meg a 0,5 kilowattórát.
A második hosszabbítóra kötött három eszköz (robotporszívó, hangfal, légtisztító) átlagosan 9–10 wattórát használt el óránként, és ugyan itt is akadtak olykor-olykor rövidebb kilengések (maximum 11–12 wattóráig), a napi elhasznált energia ebben az esetben sosem érte el a 0,3 kilowattórát.
A kilenc eszköz fogyasztása készenléti módban napi ~624 wattóra volt, ami 30 nappal számolva 18 720 wattóra, tehát 18,72 kilowattóra. Ez a szám persze ebben a formában becsapós, hiszen nincs olyan, hogy az eszközeim 30 napon át folyamatosan csak standby-ban vannak. Ennek megfelelően úgy változtattam a képletet, hogy 30 napra vetítve csak napi 19 órát számoltam fel készenléti üzemmódnak. Ez naponta 494 wattóra, ami 30 napra vetítve 14 820 wattóra, azaz 14,82 kilowattóra.
Ez már sokkal reálisabb érték, hiszen 8 óra munkával (bejárok a melóba, nem vagyok a home office híve), 8 óra alvással és az otthon töltött hétvégékkel együtt kijöhet az átlag napi 5 óra, amikor ténylegesen használom is ezeket az eszközöket. Persze nyilván soha nem egyszerre, így valójában 14,82 kilowattóránál valamivel több energiáról van itt szó.
Itt persze érdemes megjegyezni, hogy a mérésre/vezérlésre használt okosaljzat is fogyaszt, havi szinten 600 wattórát, a kettő együtt 1,2 kilowattórát, szóval ezt ki kell vonni a képletből. Marad 13,62 kilowattóra. Ennyi energiát tehát simán megspórolhatok havonta, ha csak akkor vannak áram alatt a hosszabbítókra dugott eszközök, mikor ténylegesen használom azokat. Ha viszont a képletből kiveszem az okosaljzatokat, és csak a hosszabbítókat kapcsolgatom, akkor megint csak 14,8 kilowattóránál járok.
Ennek költsége havonta:
- 210 kilowattóra fogyasztás alatt: ~532 forint
- 210 kilowattóra fogyasztás felett: ~1036 forint
Ez elsőre nem tűnik kiemelkedőnek, de éves szinten havi 210 kilowattóra alatt ~6384 forint megtakarítást jelent, míg havi 210 kilowattóra felett már évente ~12 432 forintról beszélünk.
Ez persze a saját egyedi esetem, egyáltalán nem általánosítható, nem húzható rá bárki életére, hiszen vannak olyan háztartások, ahol ennél kevesebbre jöhet ki az eszközök standby fogyasztása, és bizonyosan vannak itthon olyan életterek, ahol ennél magasabb értékek is könnyedén összeadódhatnak. A lényeg, hogy a kapott adatok alapján elmondható: számottevő energia spórolható meg, ha odafigyelünk a feleslegesen standby módban lévő eszközeinkre.
Miről mondunk le?
Ha ezt megtesszük, akkor jobbára olyan kényelmi funkciókról mondunk le, amikhez az elmúlt évtizedekben hozzászoktunk. A távirányítót megfogva azonnal bekapcsolható a tévé, a háttérben frissíti a letöltött játékokat a konzol, kérés nélkül lejön az új firmware az okoshangfalunkra, vagy távolról is elindítható a robotporszívó. Azt persze mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy ez a kényelem megér-e havi párszáz, évi párezer forintot, bár az kétségtelen, hogy a környezetünknek biztos jót tesz, ha még ennyi energiát sem pazarolunk el feleslegesen.
Emellett az sem mindegy, hogy milyen eszközöket vonunk ki a standby mentesítés köréből, mert akadhatnak olyan műszaki cikkek, amiknél a készenléti állapot szükséges lehet mondjuk a memória megtartásához (például, hogy ne vesszenek el a beprogramozott csatornák), így a spórolás megkezdése előtt érdemes utánajárni és alaposan átgondolni, melyek is azok a kütyük, amiknek nem árt, ha ténylegesen csak naponta pár órára kerülnek áram alá.
Érdemes megjegyezni továbbá, hogy amennyiben valaki nem akar a teljes áramtalanítás „drasztikus” megoldásával élni, azért némi spórolás úgy is összehozható, ha alaposan átnézzük az eszközeink beállításait. Sok kütyünél például skálázható, hogy mi történjen standby üzemmódban. Egy PlayStation 5 esetében például nem mindegy, hogy pihenni küldjük vagy kikapcsoljuk a gépet, és az Xbox Series X-nél is érinti a készenléti állapot fogyasztását az eco mód kiválasztása.
