Egy új tanulmányban Petr Fatka, a Cseh Tudományos Akadémia munkatársa és kollégái két különleges aszteroidát mutatnak be – írja a ScienceAlert. A kutatók szerint az objektumok nagyjából 300 éve alakultak ki, ezzel ez a legfiatalabb ismert kisbolygópár a Naprendszerben. Mint Fatka kiemelte, csillagászati szempontból olyan, mintha az égitestek ma reggel születtek volna.
Amikor rendszerünk egy sűrű por- és gázfelhőből létrejött, minden, ami nem épült be a bolygókba, vagy nem pusztult el a Nap miatt, szabadon kezdett el keringeni üstökösként, aszteroidaként vagy egyéb objektumként. Egyes elméletek alapján a Föld és a többi kőzetbolygó egyébként ezen kisebb égitestek összeállásával alakult ki. Mivel az aszteroidák többsége a Naprendszer korai időszakából maradt fenn, és potenciálisan bolygónk építőelemei, vizsgálatuk különösen érdekes a kutatók számára.
A két új objektumot, a 2019 PR2-t és a 2019 QR6-ot egymástól függetlenül találták meg 2019-ben a hawaii Pan-STARRS1 teleszkóp, illetve az arizonai Catalina Sky Survey segítségével. A szakértőknek hamar feltűnt az objektumok szokatlan, elliptikus pályája. Kettős kisbolygókat már korábban is észleltek a Naprendszerben, kialakulásuk pontos oka viszont nem ismert. A felfedezést követően a csapat különböző távcsövekkel vizsgálta tovább az objektumokat.
Az eredmények azt mutatják, hogy a nagyobb aszteroida nagyjából 1 kilométer széles, a másik feleakkora, az objektumok összetételükben nagyon pedig nagyon hasonlóak lehetnek. Fatka szerint egyértelmű, hogy a két aszteroida egyazon anyaobjektumból vált ki.
A szakértők úgy gondolják, hogy a legtöbb bináris kisbolygó akkor alakul ki, amikor az eredeti, nagyobb objektum olyan gyorsan kezd el pörögni, hogy szétesik.
Érdekes módon a 2019 PR2 és a 2019 QR6 olyan tulajdonságokkal is bír, amelyek 270 év alatt nem jöhettek volna létre, hacsak nem egy üstökösről szakadtak le. Napjainkban az égitestek már nem mutatják az üstökösökre jellemző aktivitás jeleit. Remélhetőleg a későbbi megfigyelésekkel jobban megismerik majd a párost.
