A koronavírus-járványt 2020 januárjának végén jelentették be Európában, de már korábban is rá lehetett bukkanni a közösségi médiában: az IMT School for Advanced Studies Lucca kutatói megfigyelték, hogy Twitteren már hetekkel korábban elkezdtek terjedni a bejegyzések rejtélyes tüdőgyulladásos esetekről a kontinensen – olvasható az Eurekalerten közzétett sajtóközleményben. A Scientific Reports tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint pontosan onnan érkeztek a tweetek, ahol később járványgócpontok alakultak ki.
A kutatáshoz a szakértők a 2014 decembere és 2020 márciusa közötti időszakból készítettek egy adatbázist aszerint, hogy az Európai Unió legtöbbet beszélt nyelvein (angol, német, francia, olasz, spanyol, lengyel és holland) hányszor említették meg a „tüdőgyulladás” szót. Azért ezt a szót választották, mert ez a legproblémásabb következménye a COVID-19-nek, és
Néhány korrekció után azt találták, hogy a legtöbb európai országban már 2020 januárjának elején sokkal többször jelent meg a tüdőgyulladás szó a tweetekben, mint korábban ebben az időszakban, Olaszországban például, ahol február 22-én voltak először lezárások, már 2020 első heteiben többször emlegették a tüdőgyulladást, mint ugyanebben az időszakban 2019-ben. Ez azt jelenti, hogy már az első járványgóc felismerése előtt rá lehetett volna jönni a közösségi média használatával, hogy komolyabb járvány alakul ki az országban. A kutatás szerint a geolokációs adatok is stimmeltek, ott nőtt meg az ilyen tweetek száma, ahol később nagyobb számú fertőzöttet jelentettek le.
A kutatók a tüdőgyulladás kulcsszón kívül a „száraz köhögés” kifejezéssel is végigfuttatták ugyanezt, és hasonló eredményekre jutottak.
A szakértők szerint mindez azt jelenti, hogy a jövőben érdemes lehet a közösségi médiát is használni arra, hogy epidemiológiai megfigyeléseket végezzünk. Ez különösen igaz a mostani járványra, ahol, ha néhány országban időben felismerték volna az egyre növekvő betegszámot, talán meg lehetett volna előzni jelentősebb számú halálozást.
