A közösségi médiát uraló trendek kölcsönhatásban vannak a kultúrával és a mindennapjainkkal, a több milliárd embert elérő platformok már szerves, lényegében megkerülhetetlen részévé váltak a mindennapi életünknek. Nem véletlen, hogy az olyan meghatározó óriáscégek, mint a Facebook vagy a Snapchat
Emellett számos olyan kihívással szembesülnek, mint például az adatszivárgások nyomán kialakuló bizalomvesztés, vagy épp a vírusként terjedő álhírek problémája, 2019-ben pedig már fejtörést okoztak a rendkívül élethű, számítógép által generált deepfake videók is. Cikkünkben összeszedtük, melyek azok a trendek, amelyek idén jelentkeztek először, jövőre pedig vélhetően még inkább átszövik majd a közösségi oldalak felületeit.
Csökken az influenszerek iránti érdeklődés
A több százezres/milliós követőtáborral bíró véleményvezérek elképesztő pénzeket kaszálnak a szponzorált posztokkal, egy korábbi cikkünkben mi is alaposan megvizsgáltuk, hogy magyar viszonylatban hány szponzorált tartalmat láttunk egy maréknyi hazai influenszertől. Ez viszont nem mindig lesz így, legalábbis a PAGEONE Group vezetője, Ron Jabal szerint, aki úgy véli, jövőre hanyatlani kezd a véleményvezérek elérése, a sztárnak számító influenszerek egeket verdeső egocentrizmusának és megalomániájának következményeként hamarosan kipukkad a lufi. Az előrejelzések szerint 2020-ban a kampányok során a mostaninál jóval inkább előtérbe kerülhetnek a mikro és nano influenszerek (500-10 ezer követős fiókok), akik egyelőre kisebb, de a nagyoknál jóval hűségesebb tábort építettek ki.
Tarolnak a 15 másodperces mini videók
Már idén is elképesztő növekedési ütemet produkált a TikTok nevű platform. Novemberben számoltunk be róla, hogy a Sensor Tower adatai szerint a mobilapp átlépte az 1,5 milliárdos letöltési számot, összesen ennyien telepítették készülékükre az alkalmazást az App Store-on és a Google Play áruházon keresztül. Idén februárban ez a szám még egymilliárd volt, így igazán nagy ugrásról beszélhetünk.
A folyamatosan bővülő közösségi szolgáltatás lényege, hogy a felhasználók népszerű zeneszámokra, különféle előre elkészített hangfelvételekre tátoghatnak benne, vagy akár duettet énekelhetnek egy barátjukkal, a saját klipjeiket aztán megoszthatják követőikkel, vagy nyilvánossá tehetik azokat.
A közösségi szolgáltatások között a Facebook birtokában lévő Instagram a TikTok legnagyobb riválisa, és ezt ők is tudják, éppen ezért szeretnék lemásolni a TikTok fő formátumát, a 15 másodperces tátogós videókat. A felületre már olyan nagy márkák is szemet vetettek, mint a Pepsi, a Nike vagy éppen a Sony Music. Ezek után ne lepődjünk meg, ha más platformokon is elkezdenek feltűnni a rövid, zenés videók. Ne feledjük, annak idején ugyanez történt a SnapChat-tel: kitalálták a 24 óra után eltűnő posztformátumot, amit aztán mindenki lemásolt.
Aktívabb párbeszéd a digitális detoxról
Idén egyértelművé vált, hogy a nagy techcégek kezdik egyre komolyabban venni a digitális jólétet (digital wellbeing), és különféle eszközökkel próbálnak segíteni a felhasználóiknak abban, hogy egészséges keretek közt tarthassák a kijelző előtt töltött időt. A közösségimédia-függőség már nem tabutéma, és egyre többen fedezik fel a digitális detox áldásos hatásait.
Dr. Karen Sutherland, az ausztráliai Sunshine Coast Egyetem tanára szerint jövőre még többet fogunk hallani az öngondoskodásról és a digitális detoxról, ráadásul egyes munkahelyeken, illetve az oktatási szektorban is fókuszba kerül a téma, illetve az alkalmazható technikák. A hirdetők esetében pedig észrevehető lesz, hogy a hangsúlyt a minőségi üzenetre helyezik a mennyiség helyett.
Vissza kell építeni a bizalmat
A Facebook idén minden korábbinál több erőforrást vetett be az álhírek elleni küzdelemre, hiszen a dezinformáció aláássa az emberek médiába, tudományba, intézményekbe vetett bizalmát is. Az Oxfordi Egyetem kutatói minden évben listát készítenek azon országokról, ahol tetten érhető a szervezett, gondosan tervezett médiamanipuláció. Ez a szám évről évre nő: míg 2017-ben 28 országot neveztek meg, 2018-ban már 48-at, 2019-ben pedig 70-et – és Magyarország is köztük van. Éppen ezért várhatóan egyre erősödik majd az a törekvés, hogy a közösségi médiában visszaszoruljon a felhasználók tudatos megtévesztése.
Eltűnnek a lájkok?
Idén júliusban emlékeztünk meg arról, hogy már egy évtizede digitális életünk része a lájk, ami sokkal több egy szimpla gombnyomásnál: erre épül a Facebook hirdetési birodalma, sokakban pedig valós szorongást idéz elő a hétköznapokban, ha nem kapnak elég pozitív visszacsatolást másoktól. A 2009-ben bevezetett funkció átalakította az internetet: a Facebook által bevezetett újítás legalább annyira meghatározó mozzanat volt az életünkben, mint az első iPhone megjelenése, amivel megkezdődött az okostelefonok térnyerése.
Ezért is meglepő, hogy a Facebook úgy döntött, tesztként eltünteti a lájkszámlálót az Instagramról, amit a pletykák szerint a nagy kék közösségi oldalon is bevetnének. A lépés után mások bejegyzéseinél egyáltalán nem lenne látható, hányan kedvelték az adott posztot, csupán néhány kör alakban megjelenített profilkép mutatná, hogy más felhasználók is reagáltak a bejegyzésre – ezzel a lájkvadász posztok gyakorlatilag értelmüket vesztenék, és jelentős nyomást venne le azokról, akiknek túlságosan sokat számít a reakciók mennyisége. A lájkszámláló elrejtése egyelőre nem hivatalos, és könnyen lehet, hogy végül mégsem lesz annyira bátor a közösségi óriás, hogy meglépje.
Az Instagram felhasználói viszont kifejezetten üdvözölték a változást (ami még nem érthető el mindenki számára). Több felhasználó is úgy reagált, hogy posztoláskor nem az jár a fejében, hány kedvelést fog kapni, hanem hogy tényleg neki fontos dolgot osszon meg. Mások azt hangsúlyozták, hogy ő maguk is máshogy tekintenek egy képre: nem a lájkok számát nézik meg először ösztönösen, hanem magát a felvételt.
(Kiemelt kép: iStock)
