Tech

Betörőket engedhet a lakásba a porszívó

Ma már gyakorlatilag mindenhol használunk robotokat, azzal viszont aggasztóan keveset foglalkozunk, hogy milyen biztonsági kockázatokat jelentenek a gépek a mindennapi életünkben és az iparban egyaránt, hogy a hadászatról ne is beszéljünk. Pedig még a robotporszívó is lehet veszélyforrás – a T-Systems Symposium 2019 egyik előadásán Blaskó Zoltán, a T-Systems Magyarország Zrt. szenior IT-biztonsági szakmai irányítója tartott előadást.
Korábban a témában:

Tényleg nem túlzás kijelenteni, hogy a robotok az életünk minden területén jelen vannak: az iparban talán már nincs is olyan gyár, ahol ne találkoznánk velük, a mezőgazdaságban drónok permeteznek és GPS-es traktorok szántanak, az egészségügyben távirányított robotkarok végzik precízen a műtéteket, és a rehabilitációban egyre fejlettebb, mesterséges intelligenciát is alkalmazó robotvégtagokat találunk. Van már olyan magyar kávézó is, ahol robotok veszik fel és viszik ki a rendelést, az infobotok segítik a tájékozódásunkat, a hadseregben minél pontosabb és nagyobb hatótávolságú gyilkos gépeket fejlesztenek,

a mindennapjainkban pedig robotporszívót használunk, és Alexát kérdezgetjük, hogy milyen időnk lesz aznap éppen.

És persze ott van a robotok Szent Grálja, az önvezető autó: nem kell messzire menni, hogy már a mai kocsikban is találjunk néhány robotikát alkalmazó funkciót, ilyen például az automatikus parkolás is.

Vagy mi tanítjuk, vagy magától tanul

Ahányfajta robot létezik, annyiféleképpen tudnak tanulni: a legegyszerűbb módszer nyilvánvalóan az, ha fogjuk, és statikusan beprogramozzuk őket, hogy a robot csak azt tudja csinálni, amit mi mondtunk neki. Ma ez már viszonylag ritka, a fejlettebb robotok mesterséges intelligencia segítségével tanulnak. Az utánzásos tanulásnak is megkülönböztetünk különböző fajtáit: van, amikor mi mutatjuk meg a robotnak, hogy kéne mozognia, és azt lemásolja, akad, amikor kamerák és szenzorok segítségével „megfigyelés útján” tanul, a megerősítéses tanulás pedig nagyjából azt jelenti, hogy a robot visszajelzést kap, hogy jól végzi-e a dolgát, egy célfüggvényen belül maga próbálja meg optimalizálni a működését.

Ennek a magasabb szintű változata az, amikor a robot már saját maga képes létrehozni olyan robotokat, amelyek nemcsak hogy tudják, amit az anyarobot, de még túl is szárnyalják azt. Blaskó Zoltán a Cambridge Egyetem 2015-ös fejlesztését hozta példának, amelyben az anyarobot olyan kicsi, önfejlődő robotokat hozott létre, amelyek egyre jobbak voltak az eredetinél, és ügyesebben mozogtak.

Biztonsági szempontból a legtöbbjük rémálom

Biztonsági szakemberek számára azonban a robotika ilyen léptékű fejlődése kész rémálom – mondta Blaskó. Az egyes területeken használt roboteszközöknek eltérő fejlettségi szintjük és útjuk van, ezért a szakembereknek nehéz egységesen, egy iránymutatás alapján végezni a munkájukat, területenként további felmérésekre, kockázatelemzésekre van szükség. Óriási biztonsági kockázat, hogy a robotok a hálózatra csatlakoznak, de nincsenek megfelelően titkosítva, kommunikálnak egymással, szenzorok, kamerák vannak rajtuk, amelyeket távolról lehet irányítani. A biztonsági helyzet nem túl jó, mind gyártói, mind felhasználói szinten le vagyunk maradva.

Sokszor probléma például az, hogy egy robot úgy csatlakozik az internethez, hogy nincs rajta biztonsági protokoll, felhasználói oldalról pedig

nagyon sokszor nem változtatjuk meg a gyári beállításokat, ami ahhoz vezet, hogy a hackerek könnyebben bejuthatnak a rendszerbe.

Ez lehet, hogy egy inforobotnál nem tűnik akkora problémának, de érdemes belegondolni, hogy mi van akkor, ha egy repülőgépeket összeszerelő üzem robotjait hackelik meg csak annyira, hogy fél centiméterrel arrébb hegesszenek – ennek már tragikus következményei lehetek. Minden esetben érdemes információbiztonsági szakemberrel konzultálni mind a gyártói, mind a felhasználói oldalról.

Fotó: iStock

Nemcsak az előre leprogramozott robotok, de a mesterséges intelligencia maga is meghackelhető. Egy kép- vagy hangfelismerő rendszert például egy kis zaj hozzáadásával könnyedén manipulálni lehet, legalább arra, hogy ne ismerje fel pontosan, hogy mit lát, vagy mit hall. Ez is csak a való életből vett példa esetén lesz ijesztő, elméletben még nem hangzik rosszul – viszont

ha egy önvezető autó a zaj miatt nem ismeri fel a stop táblát,

az életekbe is kerülhet. Az ilyen manipulációkban pedig az az ijesztő, hogy általában a programozó és a felhasználó fel sem ismeri, egészen addig, amíg nem késő.

A porszívó is ellenünk fordulhat

Persze, gondolhatnánk, az önvezető autók elterjedése még messze van, egyelőre nem vagyunk veszélyben – csakhogy okosporszívója és digitális asszisztense már nagyon sok embernek van otthon. A porszívót, ha van rajta hangszóró, minden probléma nélkül meg lehet hackelni úgy, hogy utasítást adjon a digitális asszisztensnek: nyissa szépen ki a bejárati ajtót, hogy a betörők bejöhessenek a házba. Az pedig már csak hab a tortán, hogy megfelelő védelem nélkül egy okostévé vagy egy egyszerű laptop is bármikor visszanézhet ránk – ez pedig már tényleg az intim szféránk legdurvább megsértése.

Blaskó szerint valójában ez az, ami a legveszélyesebb a robotokban – nem kell arra várni, hogy fellázadjanak, addig is bőven elég galibát okozhatnak, ha nem megfelelő kezekbe kerülnek. Éppen ezért a robotika és a mesterséges intelligencia védelme nagyon fontos mind a gyártói, mind a felhasználói oldalról.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.