A Mifo O5 név jó eséllyel sokaknak ismeretlenül fog hangzani, pedig akadnak olyan szubkulturális körök, ahol elég nagy a hype a fülhallgató körül – és nem véletlenül. Mi is akkor értettük meg, mikor kézbe vettük a terméket rejtő szürke dobozt: egy méretes téglalapban lapul az elképesztően jó minőségű füles, ami anyaghasználat terén a hasonló árú Xiaomi AirDots Prót is lekörözi.
Bár nem szivarozunk, a prémium szivarok minőségét kiemelő tokozását pont olyannak képzeljük, mint a Mifo O5 dokkolóját: finoman nyíló mechanikus fedél, alumínium mindenhol, diszkréten világító töltésvisszajelző LED a fülhallgatókat ágyként körbeölelő tartóban, szinte már a szaga is prémium. Tipikusan olyan kütyüről van szó, ami élőben jobban néz ki, mint a képeken – bár mi inkább az ezüstszürkére voksolnánk, mintsem a bazári vörösre.
Ami nagyon tetszetős a Mifo O5-ben, az az ergonómia. Nagyon okosan tervezték meg szinte minden apró részletét. Például ki mondta azt, hogy a két oldalnak egy színűnek kell lennie? A kék a bal, a piros a jobb, így soha nem kevertük össze őket, ellentétben például a QCY T1 Próval. Aztán a fülcimpa és a kagyló találkozása közötti kis résbe belefordíthatóak a fülesek, ahol egyrészt nagyon kényelmesen megülnek, és kiválóan tömítenek. Viccből felvettünk rá egy sima fejhallgatót, és még annak a hangját is simán kiszűrte.
A gombok elhelyezése szintén ötletes. Nincs érintésérzékeny vezérlés, helyette kapunk két pici kapcsolót, amit hova tettek? A felület szélére, így sosem keverjük össze, melyik az előre és a hátra, és véletlenül sem nyomunk félre, mint az érintős fülesek esetében. Néha a kevesebb több, főleg ha ilyen anyagokba csomagolják. Nem mellékesen adnak hozzá 6 pár gumiharangot, hogy mindenki megtalálja a neki megfelelőt. A műanyag csomagolást se dobjuk el, ugyanis erre szitázták rá a vezérlés kombinációit.
A hang is jó, a mikrofon is jó
Ezek az eszközök jellemzően úgy működnek, hogy már a kinyitásra feléled a technika, esetleg mond valamit kínaiul, aztán mehet is a zenebona. Ez itt is így van, de a kütyü szerencsére angolul magyaráz, így minden érthető. Kapunk továbbá LED visszajelzést is, ami egyrészt jól néz ki, másrészt pillanatok alatt leolvasható a segítségükkel, hogy éppen milyen állapotban vannak a fülesek.
Kifejezetten okos megoldás, hogy ha csak az egyiket vesszük ki a dokkolóból, akkor szingli, ha mindkettőt, akkor duális TWS módban működik a Mifo. Nincs problémázás, hogy akkor most párosítjuk-e vagy sem, hogy összetalálnak-e, hogy milyen módban vannak – egyszerűen csak működik, ahogy kell.
Van azért az egyenletben egy trükk: A Mifo O5 Standardet dinamikus meghajtókkal, a Mifo O5 Professionalt rezgőnyelves armatúrával – balanced armature vagy BA – szerelik, ez utóbbi egyébként a drágább megoldás, cserébe szebb hangképet ad. Ez nagyjából azt jelenti, hogy minden hangfrekvencián tisztán szól. Ha kell, akkor van basszus, ha magas, akkor az, széles a színpad, és szerencsére eléggé műfaj független a karakterisztika. A Netsky-Eyes Closed d&b számot ugyanúgy jól esik meghallgatni rajta, mint egy Morcheeba-t vagy egy dubstep violint. Ennél a fülesnél érdemes minél jobb minőségű alapanyagokat lejátszani, mi például a veszteségmentes FLAC állományokat részesítettük előnyben.
És nemcsak ezért lehet szeretni a fülest, de az üzemidő okán is, amiben a teljes kínai kínálatot agyonveri az O5. Ha kicsit olcsóbb lenne, egyből mindenkinek azt ajánlanánk, hogy ilyet vegyen, mert a 7 órás üzemidő – maximális hangerőn 4,5 – majdhogynem példátlan. Hozzátennénk, hogy a tok azért olyan nehéz, mert egy 2600 mAh kapacitású telepet rejt magában, amivel összehozható a 100 órányi üzemidő és a 30 nap standby. Emlékeink szerint a Xiaomi AirDots Prünál ez mindössze 2 nap volt – hoppáka!
Elsőre azt gondoltuk, hogy a mikrofonnál ér majd véget a diadalmenet, mert kell, hogy legyen ennek a történetnek egy gyenge pontja – de nem, ez is rendben van. Durva háttérzaj mellett – például a négysávos Hegyalja úton – ugyan itt sem hallottuk a beszélgető partnerünket, de minden más esetben kielégítő végeredményt kaptunk. Sportolni is jól lehet vele, egyrészt jól betámaszt a fülkagylóba, másrészt az IP67-es szabvány miatt nemcsak az izzadságot bírja, de akár még az esőt is.
Ami fájó pont, az a gyorstöltés hiánya – már amennyiben a 80-90 perc lassúnak számít -, illetve a microUSB port a Type-C helyett. Fontos továbbá, hogy aptX sincs, ami egy veszteségmentes szabvány, helyette csak az AAC áll rendelkezésre, ami viszont veszteséggel tömörít és kevesebb adatot képes átvinni. Hiába a Bluetooth 5.0, azért az aptX egy 100 dolláros fülestől már simán elvárható lenne.
Összegzés
A Mifo O5 tipikusan az a termék, amelyről kevesen hallottak, mégis prémium minőséget képvisel – ilyen volt 20-25 évvel ezelőtt a Jabra is. Jó minőségű, prémium anyagokból összerakott vezeték nélküli fülhallgatóról van szó, ami jól szól és az üzemideje is parádés. Sportolni is ideális, hiszen nehezen esik ki a fülből, ráadásul ellenáll az izzadságnak is.
Nehéz belekötni a termékbe, bár az aptX tömörítés hiánya fájó pont, illetve az ár is húzós egy kínai cucchoz képest: 26 000 forintot kérnek a Professional verzióért, igaz a Xiaomi AirDots Pro sem olcsóbb, annál pedig tényleg sokkal jobb a Mifo O5. Alternatív, olcsóbb lehetőség még a QCY T1 Pro, ott viszont már komoly kompromisszumokat kell kötni a vásárláskor.
