A Zenbook 14 UX433 gyönyörű laptop. Az Asusra jellemző körkörösen szálcsiszolt fedél nagyon jól mutat mind királykék, mind jégcsapezüst színben, mindegyik változathoz egy rózsaarany sávot is kapunk a billentyűzet felé. A színek miatt a laptop egy kicsit csajosra sikeredett, bár a királykék, amit mi próbáltunk, azért elég uniszex. A ZenBookok másik nagy előnye, ami ennél a modellnél is jelen van, hogy nagyon kicsik, vékonyak és könnyűek, jó velük járni-kelni, egy sima női táskában is probléma nélkül elférnek,
Tesztalanyunk 1,09 kilós, a mérete megfelel egy A4-es lapnak, a vastagsága pedig 15,9 mm – ezekkel a méretekkel 13%-kal kisebb, mint az elődje, ami szintén nem volt egy vaskos laptop. Vékonysága hozzáad az eleganciájához, ezt a gépet tényleg büszkeség előhúzni a táskából bárhol, külsőre garantáltan veri az összes vetélytársát – már csak abban is, hogy ez a világ legkisebb 14 hüvelykes laptopja.
Kicsi, vékony, de strapabíró
A gép gyönyörű, de nem törékeny, hiszen megfelel a MIL-STD 810G katonai szabványnak. Ehhez szükséges, hogy a laptop átmenjen egy sor ejtési, rázkódási, magasság- és hőmérséklettűrő teszten, amiken az Asus gépe szépen szerepelt. Kézbe véve masszívnak és erősnek érződik a váz, egyáltalán nem féltettem minden mellé bedobni a táskába, mert látszik, hogy semmi baja nem lesz tőle. Földhöz azért nem vágnám, de a mindennapi használatot simán bírja. Előny továbbá, hogy nyugodtan megfogható fél kézzel, nem kell aggódni, hogy baja lesz a képernyőnek.
A kijelzőn sem spóroltak az Asusnál: a 14 hüvelykes képernyőhöz szinte nincs is káva, azt a 2,9 milliméterest az ember észre sem veszi, ellenben a 92 százalékos kijelző-képernyő arány kifejezetten lenyűgöző. A betekintési szög szintén kiemelkedő, 178 fokos, mindenhonnan tökéletesen lehet látni, mi zajlik az 1920×1080-as FHD kijelzőn. Bár funkciójukat tekintve a ZenBookok általában inkább munkalaptopok, filmnézésre is alkalmasak, még egy sötétebb horror is szépen látszik, bár azért a Trónok harca híresen sötét csatáját valószínűleg ez sem ugraná meg olyan könnyen.
Kényelmes gépelés, már ha magyar billentyűzettel használjuk
Ahogy azt a korábbi modelleknél megszokhattuk, a képernyő felnyitásakor a billentyűzet felemelkedik, ami egyrészt a hűtést hivatott segíteni, másrészt a gépelést segíti. Írni tényleg kényelmesebb így, ráadásul jól is néz ki a 3 fokkal megdöntött billentyűzet. Az ErgoLift mechanizmus egyébként összecsukás után láthatatlan, így ez nem zavar be az eszköz méreteibe. A dőlésnek van még egy előnye a kényelmesebb gépelés mellett: az ekkora laptophoz képest egyébként is erős hangzást még tovább javítja, hiszen így a laptop alján található hangszórók is felszabadulnak.
A laptop egy USB 2.0 és egy USB-C 3.1-es csatlakozóval érkezik, a töltést hagyományos fejjel oldották meg, nem USB-C-n keresztül, mint a ZenBook S esetében. Pozitívum továbbá, hogy itt elfért egy MicroSD-kártyaolvasó és egy HDMI-csatlakozó is – ezek mind hiányoztak az előző gépről.
A ZenBook S-hez képest a billentyűzet még egy gépíró számára is kényelmes lehet, mert a gombok nincsenek olyan messze egymástól, így nem üt félre az ember minden harmadik betűnél. A háttérvilágítás nagyon mutatós, sokat hozzáad a gép hightech hangulatához. Hozzánk viszont egy angol billentyűzetes modell került, amihez külön le kellett tölteni a magyar kiosztást. Az „í” betűt mondjuk még így sem sikerült előhozni, ami munka közben sok bosszúságot okozott, de szerencsére ez a probléma nem létezik, ha az ember magyar billentyűzettel veszi a laptopját.
Numerikus touchpad, villámgyors arcfelismerés
A touchpadra ugyanakkor nincs mentség. Ugyanolyan problémás, mint a korábban tesztelt kistestvérben: szinte használhatatlanul érzékeny, bárhogyan állítgatja az ember, az érintésre viszont nem mindig reagál megfelelően, így kattintgatni például kész kínszenvedés vele. Pedig a touchpad az egyik legkülönlegesebb funkciója a gépnek, ugyanis a jobb felső sarkában található gombbal átalakítható digitális numerikus billentyűzetté, ami tényleg tök hasznos, ha valaki hiányolja ezt a lehetőséget az ilyen kisebb gépekről.
Újítás továbbá, hogy ez a laptop a telefonokhoz hasonlóan már arcfelismeréssel is feloldható, nem kell jelszóval bíbelődni. Ez a funkció ráadásul gyorsabban működik, mint a legtöbb általam kipróbált mobil esetében: hibátlan, ami igencsak sokat dob a felhasználói élményen.
Viszont hiába kapunk ErgoLiftet és optimalizált hűtési rendszert, a túlmelegedést ezek nem oldják meg. Már pár perc használat után érezni, hogy a gép forrósodik, még akkor is, ha csak netezünk vele. Ez ugyan velejárója az ilyen vékonyabb laptopoknak, de az említett megoldások okán ennél valamivel hatékonyabb hűtést vártunk, főleg olyan helyzetekben, mikor nem futott más, mint a Chrome és a szövegszerkesztő.
A teljesítményre sem lehet panasz
Ami viszont a teljesítményt illeti, az Asus megint kitett magáért. Az 50Wh-s akkumulátor simán bírja hosszú távon, a gyártó szerint akár 13 órán keresztül, de ennyit azért nem használtuk egyhuzamban. Két napot viszont simán kibírt úgy, hogy gyakran elővettem, hogy e-mailek és cikkek megírására használjam. Az kétségtelen, hogy megbízható, ha valaki dolgozni kíván vele: nem fog váratlanul lemerülni, és nem kell mindig magunkkal cipelni az egyébként könnyű töltőjét sem.
A gép emellé kifejezetten erős, hiszen Intel Core i7-8565U processzor van benne, megfejelve 16 GB RAM-mal és Nvidia Geforce MX150 videokártyával. A sebességről pedig egy SSD gondoskodik: a gép nemcsak hamar bekapcsol, de még az olyan programokat is pikk-pakk betölti, mint az Adobe Lightroom, amire az alacsonyabb kategóriás saját gépemen perceket kell várni.
Az egyetlen dolog, ami az embert a touchpad után eltántoríthatja, az árcédula. Nálunk a Zenbook 14 egy combosabb verziója járt, aminek az ára bőven 400 000 Ft felett van, ugyanakkor jó hír, hogy ez a gép ennél szerényebb konfigurációval (memória, processzor, SSD) is bezsákolható, és ha az ember képes kompromisszumokat kötni, akkor a kifizetendő összeg becsúszhat akár 300 000 Ft alá is – és az már nem is olyan rossz ár egy pofás, könnyen hordozható, és munkára tökéletes gép esetében.
