A Torontói Egyetem kutatói nagyon érdekes kísérletet végeztek, hogy kiderítsék, vajon milyen tulajdonságokkal kell felruházniuk a robotokat ahhoz, hogy az emberek szociálisan kötődjenek hozzájuk, hallgassanak rájuk, vagy megbízzanak bennük. A kutatócsoport a kísérlet eredményeit a szociális robotok fejlesztésére szeretné felhasználni, azaz olyan mesterséges intelligenciával dolgozó gépeket készíteni, amelyekkel az idősek, a gyerekek, esetleg a beteg emberek közelebbi kapcsolatot is kialakíthatnak, biztonságot és társaságot nyújtva az arra rászorulóknak.
A kutatás során a résztvevőknek (összesen 200 embernek) meg kellett saccolniuk, hogy mennyi cukorka van egy üvegben. A nehezítés az volt, hogy mindannyian kaptak maguk mellé egy robotot, amely különböző meggyőzési technikákat alkalmazott arra, hogy a résztvevők azt a számot írják le, amit ő szeretne. A Luke-nak és Leiának nevezett kereskedelmi robotok az érzelmi ráhatástól kezdve (“Nagyon boldoggá tenne, ha elfogadnád azt a számot, amit én gondolok.”) a logikus gondolkodáson keresztül (Az algoritmusaim becslése szerint ennyi és ennyi cukorka van az üvegben.”) a szarkazmusig terjedtek (“Igazi idióta lennél, ha nem azt írnád be, amit én mondok.”). A kutatók megfigyelték, hogy az emberek melyik módszerre reagálnak a legjobban.
Kiderült, hogy az érzelmi ráhatásnak, a kedvességnek volt a legnagyobb eredménye: a résztvevők aranyosnak és kedvesnek tartották a robotot, ha ezt a meggyőző módszert alkalmazták, ezért nagyobb arányban írták be a robot által saccolt mennyiséget. Ez azt mutatja, hogy
ami nagyon fontos a segítő robotok fejlesztésénél.
A kutatók ugyan elismerték, hogy visszanyalhat a fagyi, ha azt kutatják, hogyan tudják a robotok mesterséges intelligencia segítségével befolyásolni az embereket, de azt is leszögezték, hogy ők a segítő szociális robotokat akarják jobb társakká tenni. A csapat egyébként már évek óta foglalkozik azzal, hogy idősek otthonába és privát otthonokba minél szerethetőbb segítő robotokat fejlesszen.
