2016 végén a Facebook még lelkesen tagadta, hogy az amerikai elnökválasztásokba bárhogy is beleszólhatott a közösségi média, azóta viszont segít a hatóságoknak és a propagandaelemzéssel foglalkozó kutatóknak abban, hogy felgöngyölítsék az évszázad eddigi legnagyobb manipulációs botrányát. Ma már nagyjából tényként kezelhető ugyanis, hogy a Facebook és a Twitter komolyan befolyásolta azt, hogy most Donald Trump az ország első embere, ráadásul mindez
A Facebook és a Twitter most már azért jobban figyel arra, hogy kiszűrje a propagandatartalmakat és az ehhez kapcsolható hamis híreket, és bár még mindig nem tökéletes a helyzet, azért sokat javult 2016 óta. A szöveges tartalmakban nem is olyan nehéz szortírozni, egy jó algoritmus képes a nagy részüket kiszűrni és jelezni. Más kérdés viszont a fotó: itt nagyon bonyolult felfedezni, hogy melyik manipuláció, nem is véletlen, hogy 2017-től kezdve az orosz propagandisták áttértek az Instagram használatára, és kihasználják a mémek adta lehetőségeket.
Ezt két kutatásból is jól lehet látni: az egyiket egy kiberbiztonsággal foglalkozó cég, a New Knowledge készítette, a másikat pedig az Oxfordi Egyetem számítástechnikai propaganda kutatási projektje. Ezek az első átfogó kutatások a 2016-os választások óta, amelyek nem a közösségi média szereplőitől érkeztek.
Egyértelmű, hogy az orosz kormány tagadja, hogy bármi köze lett volna a 2016-os választásokhoz, de egyre több adat mutatja azt, hogy ez egyáltalán nem igaz. A kutatásokból kiderül, hogy az orosz hackerek – sőt, nevezzük őket inkább influenszereknek, mert nem tettek mást, mint felhasználói profilokat hoztak létre a különböző közösségimédia-platformokon – megosztották az embereket etnikai, vallási és ideológiai szempontokból, és egymás ellen hergelték őket. Az Internet Kutatóügynökségnek nevezett orosz cég, amely orosz gazdasági és politikai érdekek szerint befolyásolja a közvéleményt,
A platform azért jobb ilyen szempontból, mint a másik kettő, mert az itt terjesztett mémeket sokkal nehezebb megtalálni, és kiszűrni, hogy melyik propaganda. Az IRA a vizsgált időszakban, két év alatt 133 Instagram-profilt futtatott, ezzel 3391116 követőt értek el, és 183246348 lájkot szedtek össze. A Facebookos számok összehasonlításképp így néznek ki: 62 ezer oldallal 3334202 követő és 37627085 lájk a posztokra.
Bár a Facebook korábban bejelentette, hogy egy külön algoritmussal szűri most már a propagandaüzeneteket, még csak szeptemberben jelentette be, hogy gépi tanulással próbálja megtalálni az ilyen képeket is. Az Instagramon viszont egyelőre nem vetnek be ehhez hasonló módszereket.
