Tech zöldövezet

Elektromos autózás: olcsó húsnak híg a leve

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 04. 15. 21:00

Környezetbarát, sok esetben ingyenes közlekedést biztosít az e-autó, de városon kívül nem igazán számolhatunk vele. Ha beindul a biznisz, az utcai töltésért borsos árat kell majd fizetnünk, otthon viszont továbbra is 500 forint körül marad 100 kilométer. Kérdés, elbír-e a hálózat több százezer autót egyszerre?
Korábban a témában:

Benzingőztől sorvadó tüdejű, repedt kipufogóktól kérges dobhártyájú városi ember Magyarországon picit irigykedve, de még mindig kétkedve vizsgálja a zöld rendszámos elektromos autókat. Ingyen lehet velük parkolni, ha ügyesek vagyunk az „üzemanyagért” sem kell fizetni, de legfeljebb a szomszédba tudok vele elmenni, aztán dughatom be a konnektorba…

Eljött hát az ideje egy kis hazai e-autó térképnek a szó szoros és átvitt értelmében is: mire megyünk ma Magyarországon egy elektromos autóval? A Nemzeti Közművek (NKM) Mobiliti néven indította el e-mobilitási szolgáltatását, amelynek részeként országos töltőállomás-hálózat kiépítését tervezi elektromos autók részére. Balogh Szabolcsot, az NKM tulajdonában álló NKM Mobilitás Kft. vezetőjét kérdeztük.

Sofőröknek pedig itt elérhető a teljes e-autós térkép, kattintson a képre:

E-autó térkép Forrás: toltopont.eu

Két év alatt 14-szeres növekedés

Kezdjük azzal, hogy míg Norvégiában az új autó eladások körülbelül 50 százaléka elektromos jármű, addig hazánk még a robbanásszerű fejlődés ellenére is gyerekcipőben jár. Arányaiban nagyon gyors a növekedés, 2016 februárjában 370 zöld rendszámos autó szelte a magyar utakat, egy évvel később már 1765, a jelenlegi szám pedig 5303.

Szögezzük le, hogy maga az elektromos autó sokféle lehet, de a magyar szabályozás szerint csak a kívülről tölthető hibrid, vagy a tisztán elektromos meghajtású járművek kaphatnak zöld rendszámot

– emeli ki a 24.hu-nak Balogh Szabolcs.

Jelenleg ezek jelentik az autózás legkörnyezetbarátabb módját még akkor is, ha az üzemeltetéshez szükséges elektromos áramot nyilvánvalóan üvegházgázok kibocsátásával kell megtermelni:

Hohenhameln, 2015. szeptember 10.
Füst száll fel a németországi Hohenhameln szénerőművének kéményeiből 2015. szeptember 10-én. (MTI/EPA/Julian Stratenschulte)
Még hogy az elektromos autók nem szennyeznek
A felhasznált áramot is valahol meg kell termelni, ez pedig jelentős CO2-termeléssel jár. Az áramautók kibocsátása csak helyben nulla.

Olcsó üzemeltetés, de nem túl hatékony

No, de mennyire hatékonyak? Vannak már egész jó eredmények és a fejlődés is folyamatos, ám az e-autók átlaga 120-150 kilométert tesz meg egy töltéssel, a felső határt pedig 400-420 kilométernél kell meghúzni. És nyilvánvalóan, ahogy benzin vagy gázolaj esetén, itt is kockázatos „kiszáradt tankkal” még épphogy begurulni a kútra.

Ott viszont nem kell túl mélyen a zsebünkbe nyúlni, tekintve hogy a nyilvános töltőállomásokat ma még ingyen igénybe vehetjük, otthon pedig az áram lakossági árát kell figyelembe venni.

Az e-autók fogyasztása nagyban függ a típustól és egyes külső körülményektől. Hidegben a fűtés, melegben a klímahasználat vagy a nedves aszfalt például növeli az energiaigényt. Ökölszabályként viszont 100 kilométeren 15-20 kWh az áramfelhasználás, ami mai hozzávetőlegesen 36 forintos áron számolva 540-720 forint”

– mondja a szakember.

Olcsó húsnak…

A problémák a töltés helyével és időtartamával kezdődnek, itt kapnak óriási szerepet az e-autózás elterjesztésében a nyilvános töltőállomások. Ezek számáról nincs statisztika, Balogh Szabolcs becslése szerint 220-230 nyilvános töltő működhet az országban.

Rendkívül kevés, rossz a területi eloszlásuk, ráadásul nem is mindegyik tölti be a szerepét, hazánkban ugyanis bárki telepíthet töltőállomást, a nagy energetikai cégek éppúgy, mint mondjuk hotelek, szupermarketek, bevásárlóközpontok.

Pénzt viszont csak az kérhet érte, aki rendelkezik elektromobilitás engedéllyel. A közterületi ingyenes töltés az energiacégeknek reklám, a vállalkozásoknak vevőcsalogató. Magánterületen pedig a töltést kényelmi vagy parkolási díjként számolják el.

Balogh Szabolcs szerint:

Izgalmas világ ez, nem tudni, milyen üzleti modell áll az egyes szolgáltatások mögött, és általánosságban elmondhatjuk: ingyenes szolgáltatás színvonalát igen nehéz számon kérni.

Az ár az otthoni ötszöröse

Még inkább szabályozásért kiált ez a színfalak mögött meglehetősen kaotikus rendszer, ha tudjuk az árakat. Egyetlen váltóáramos gyorstöltő telepítése (itt nagyjából 3 óra alatt tölt fel az autó) körülbelül hárommillió forint, míg a 20-30 perces villámtöltést biztosító egyenáramú állomás költsége 10-15 millió. Plusz ugye az elhasznált áram díja mint állandó költségelem.

A legkevésbé sem nevezhető működőképes piaci rendszernek, és éppen emiatt nem is számíthatunk organikus fejlődésre a töltőhálózat kiépítése terén mindaddig, míg a nyilvános töltők térítésmentesen használhatók.

Forrás: Monika Skolimowska/dpa-Zentralbild/DPA

Mi lenne a piaci ár? A szakértő nem mer összeget mondani magyar viszonylatban, de nyugat-európai példák alapján: a villámtöltés költsége a lakossági áram díjának négy-ötszöröse, a gyorstöltőké több mint másfélszerese.

Így már borsosnak tűnik, de ez a fajta közlekedés paradigmaváltást igényel: itt nem feltétlen a kútra kell menni üzemanyagért, nyugaton az emberek 80-90 százaléka otthon vagy a munkahelyén tölt, a magas összeget számlázó nyilvános állomásokat csak szükség esetén használják.

Valahogy úgy képzeljük el, mint itthon a vízfogyasztást. A csapból fillérekért folyik a jó minőségű víz literje, de ha útközben megszomjazunk, megvesszük a palackosat több száz forintért

– világítja meg Balogh Szabolcs a lényeget.

Messze vagyunk a céltól

Ettől még a Budapest-Miskolc távolságot nyilvánvalóan nem tudjuk megtenni egy otthoni töltéssel. Az ideális az lenne, ha városokon kívül az utakon legalább 100 kilométerenként követnék egymást a villámtöltők. Az sem mindegy, hogy hány darab:

jó lefedettségről akkor beszélhetünk, ha megvan a fenti sűrűség, és országosan minden üzemben tartott 10 zöld rendszámos autóra jut egy nyilvános töltőállomás.

Egyetlen kérdésünk maradt. Bírná-e a hálózat, ha munkából hazaérve több százezer, vagy millió e-autós egyszerre dugná töltőre járművét? A rövid válasz szerint villamosrendszerünk több százezer autót is elbírna. A publikus töltőknél ezt megoldaná a szolgáltató/elosztó, ám az otthoni töltés óriási probléma lenne, mert az elosztó hálózat viszont nem boldogulna a megnövekedett feszültséggel.

Szakértőnk két megoldást vázol:

  1. Óriási pénzből az igényeknek megfelelően fejleszteni a hálózatot, a költséget minden fogyasztónak viselnie kellene a rendszerhasználati díjba építve.
  2. Kereskedelmi és egyéb módszerekkel „eltolni” az igényt mondjuk este 10-11 órára, így a tömeges töltés sem terhelné túl az elosztási hálózatot.

Mi lesz a megoldás, nem tudjuk. Ma még egyelőre ott tartunk, hogy elektromos autóval a nagyvárosokban, főleg Budapest belvárosában közlekedhetünk olyan biztonsággal és kényelemben, mint benzines vagy dízel meghajtású társaikkal.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

NEW YORK, NY - MARCH 29:  Scarlett Johansson attends the "Ghost In The Shell" premiere hosted by Paramount Pictures & DreamWorks Pictures at AMC Lincoln Square Theater on March 29, 2017 in New York City.  (Photo by Jamie McCarthy/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.