Zuckerbergnek az amerikai kongresszus előtt kell felelnie

Ugyan maga Mark Zuckerberg ismerte el, hogy tévedtek és bocsánatot kért a történtekért, és villámgyorsan reagálva a botrányra új adatvédelmi felületet, beállításokat, és irányelveket fogalmaznak meg a közösségi oldalon, ez nem teszi semmissé a tényt, hogy 50 millió Facebook-felhasználó személyes adataival éltek vissza, használták fel azokat az emberek befolyásolására, netalántán a 2016-os amerikai elnökválasztás manipulálására – ez pedig méretét és módszereit tekintve is egyedülálló eset.

Lévén a Facebooknak 2017 utolsó negyedévében 2,2 milliárd aktív felhasználója volt, bátran kijelenthetjük, hogy ez lehet minden idők legnagyobb adatkezelési botránya.

A felhasználók úgy igazán most szembesültek először azzal a ténnyel, hogy mennyi adatot is osztanak meg magukról a közösségi hálón, és ez a rengeteg információ bizony az érték: ez az, amit hirdetőknek, harmadik félnek értékesít a Facebook, nem hiába buzdít minket újabb és újabb eszközökkel arra, hogy állítsam be végre a kiemelt képeket, pótoljam a névjegyemből a hiányzó adatokat, vagy a legújabb őrület, hogy válaszoljak olyan kérdésekre, mint hogy mi a kutyám neve; amikor gyerek voltam, mi szerettem volna lenni; vagy mi az az étel, ami leginkább jellemez.

Akik letöltötték a róluk tárolt adathalmazt, sorra döbbennek meg azon, mennyi mindent tud róluk Zuckerberg birodalma, és hogy azáltal, az applikációnak engedélyt adtak a tartózkodás és a tárhely mellett a névjegyekhez, hívásokhoz és SMS-ekhez való hozzáférésre, a Facebook tudja, kivel, mikor, mennyit beszéltek, milyen gyakran, kvázi, hogy mennyire fontos az illető számunkra.

A felzúdulást rögtön követte a #DeleteFacebook mozgalom megjelenése: sorra jelentik be cégek, szervezetek, celebek és közszemélyek, hogy a hírek hallatán ők bizony törlik magukat a közösségi oldalról. Így tett egyebek közt a Tesla, a SpaceX, a Playboy magazin, a Massive Attack, Will Ferrell,  Cher, és persze a mozgalmat indító Whatsapp társlapító – Brian Actontól ez azért is volt merész lépés, hiszen a Facebook 2014-ben felvásárolta a remek titkosítással reklámozott csevegőt.

A hírekre reagálva persze zuhanni kezdett a Facebook-részvények árfolyama, jelentős mínuszban zárt: Zuckerberg dollármilliókat vesztett – habár félteni talán még nem kell, 70 milliárd dollárra becsült vagyonával a világ ötödik leggazdagabb embere.

A botrány pedig csak egyre csak dagad, minden napra jut egy új hír: egyre inkább úgy tűnik, hogy nem csak a Donald Trumpnak dolgozó adatlabor, a Cambridge Analytica csemegézett a rengeteg személyes adatból egy appon keresztül, persze illetéktelenül, hogy a választókat megfelelő módszerekkel a republikánusok felé tereljék az elnökválasztás előtt/alatt, de már a 2016-os brexit szavazás, azaz az Európai Unióból való kilépéséről szóló brit népszavazás tisztességét is megkérdőjelezik.

Kemény kijelentés, de van igazságalapja annak, amikor közösségi média helyett titkosszolgálatnak nevezi a Facebookot Edward Snowden, az amerikai Nagy Testvér, azaz a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori alkalmazottja, aki a titkosszolgálatok tömeges lehallgatási és megfigyelési módszereinek leleplezésével robbantotta ki a botrányt – az akkori legnagyobbat.

Mint fogalmazott:

Azon cégeket, amelyek oly módon tesznek szert bevételre, hogy emberek magánéletéről gyűjtenek és adnak el részletes adatokat, egykor magán-titkosszolgálatoknak hívták. Közösségi médiára való átcímkézésük a legsikeresebb megtévesztés azóta, hogy a hadügyminisztériumból védelmi minisztérium lett”

Így talán érthető, mekkora nyomás alá került a Facebook 33 éves alapító-elnöke a közvélemény, a média és persze a politikusok részéről is, hogy valljon színt. A CNN úgy tudja, Zuckerberg beleegyezett, és pár héten belül az amerikai kongresszus előtt fog elszámolni a történtekről – döntésével pedig a Google és a Twitter elnökére (Sundar Pichai és Jack Dorsey) is súly nehezedett, főleg miután a szenátus igazságügyi bizottságának elnöke hivatalosan is beidézte a 3 techóriás vezetőjét adatvédelmi meghallgatásra április 10-re.

Amikor Tim Cookot, az Apple elnökét faggatták a botrányról, azt mondta:

Mindenkinek tudnia kell, mit tesz meg, és mit ad fel. Egy tonna pénzt kereshettünk volna, ha értékesítjük az ügyfeleinket, de a cég ellene szavazott.”

Ugyanakkor amikor már arról kérdezték, ha ennyire kemény véleménye van a Facebookról, mit keres az applikációjuk az Apple App Store-ban, Cook kitért a válaszadás elől, mondván:

A kérdés az, megfelel-e az App Store követelményeinek és eleget tesz-e a szabályozásnak. Persze ezen lehet változtatni, ha ez megtörténik és emeljük a limitet… meglátjuk.”

Kiemelt fotó: Christophe Simon/AFP