Tech

Becsapódott és elpusztult az orosz-európai űrszonda

Nagyot puffant a legalább két kilométer magasból Marsnak csapódó leszállóegység. Mindegy, legalább az Európai Űrügynökség optimizmusa töretlen.

Műholdfelvétel is van már a Mars felszínéről, ahova becsapódhatott a leszállást elszúró Schiaparelli űrszonda leszállóegysége a hét második felében. A BBC szerint az amerikai Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) műhold által lefényképezett folt jelezheti az egység becsapódásának helyét.

Úgy tűnik, a Schiaparelli nevű szonda landolási rendszerével lehetett gond. A lap azt írja, túl hamar dobta le az ejtőernyőt, és a lassítórakéták se működtek elég hosszú ideig ahhoz, hogy ne túl nagy sebességgel zuhanjon a felszín felé a szonda.

A rakéták a tervezett fél perc helyett pár másodpercig működtek csak.

Az MRO felvételei még nem perdöntő bizonyítékok (alacsony a felbontásuk, mindössze hat méter/pixel), de elég gyanús, hogy a leszállóegység roncsai láthatók ott, a kb. 15-ször 40 méteres sötét sávon, 5,5 kilométerre attól a ponttól, ahol landolnia kellett volna az egységnek. Egy kis fehér folt is látszik nem messze ettől a ponttól, ez a fékezőernyő lehet.

Mindenesetre az Európai Űrügynökség (ESA) és az amerikai NASA is meg van győződve róla, hogy a leszállóegységnek kaputt. A mérnökök most is vizsgálják az utolsó beérkezett adatokat (a kapcsolat amúgy 50 másodperccel a tervezett landolás előtt megszakadt). Jelenleg azt gyanítják, 2-4 kilométerrel a felszín felett kezdődhetett el a kontrollálhatatlan szabadesés. Az MRO is hamarosan visszatér a helyszín fölé, és várhatóan jóval élesebb képeket készít.

A Schiaparelli az ESA ExoMars programjának része, amiben az oroszok is benne vannak. A program a múltbeli vagy jelenkori marsi életre keres bizonyítékot. A Marsra bocsátani tervezett, de megsemmisült 600 kilós robot lett volna az európaiak ambiciózus tervének főpróbája, hogy egy hatkerekű Mars-járót küldjenek 2021-ben a bolygóra.

Ezért nem jó előjel a mostani történet, na meg azért sem, mert a Mars-járó landolása hasonló technológián fog alapulni, mint ami most csődöt mondott. Jan Woerner, az ESA főigazgatója szerint 80 százalékban sikerült a landolás, ez nem nevezhető kudarcnak a történtek ellenére sem. Ráadásul a mostani becsapódás tapasztalatai majd beépíthetik a következő misszióba.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik