Először is a címsáv és a keresődoboz egyesült. A Microsoft fejlesztőknek megtetszett – és joggal – a Google Chrome ötlete, hogy ne kelljen azon gondolkodni, hogy hova kell valamit írni, hogy valahova eljussunk. Az IE9-ben bármit írunk a címsávba, biztos, hogy értelmes hatása lesz. Honlap címe esetén jobb esetben a honlapot kapjuk meg, egyébként pedig a beállított kereső eredményeit.
Az új letöltési ablak kereshetővé vált, így akkor is megtaláljuk a netről leszedett dolgainkat, ha esetleg elfelejtettük, hova is mentettük pontosan. Az Explorer megjegyzi helyettünk.
A kiegészítők, add-onok mindenki számára kezelhetővé váltak. Valljuk be, mindannyiunkkal előfordult már, hogy valamilyen rejtélyes módon egy új sáv került a menüsor alá vagy új, amúgy felesleges gombokkal egészült ki a menü. Azoknak, akik nem tudják, hol kell ezeket eltüntetni, vagy egyszerűen nem mernek belenyúlni a beállításokba, az IE9 átlátható megoldást nyújt.
A betűtípusok többszörös nagyítás alatt is gyönyörűen letisztultak. Ez a funkció értelemszerűen azoknak kedvez, akik gyenge látásuk miatt kénytelenek a böngészőn belül felnagyítani az épp olvasott oldalakat. (Azoknak, akik nem tudtak eddig arról, hogy van ilyen funkció – a legtöbb böngésző a ctrl+”+” kombinációval nagyít és értelemszerűen a ctrl+”-” gombok megnyomásával kicsinyít. A legtöbb böngésző a ctrl+0 kombinációval alaphelyzetbe áll.)
Az új lap-kezelés az olyan korszerű böngészőktől tanult, mint a Chrome vagy az Opera. Az Explorer már korábban megtanulta, hogy egy-egy új honlaphoz nem kell minden egyes alkalommal új ablakot nyitni, elég lapokban és fülekben gondolkodni. Az azonban vadi új, hogy egy új lap megnyitásával nem az alapértelmezett honlap ugrik be – ami ráadásul alaphelyzetben az msn.com -, hanem az általunk leglátogatottabb honlapok ikonjainak összeállítása.
