A történészek sokáig azt hitték, a szemtanúk túloztak a mongol dúlás kegyetlenségéről. Aztán sorra bukkantak elő a tárgyi bizonyítékok totális pusztulásról, kannibalizmusról, gyilkosságokról.
A milliárdos állami támogatással készülő magyar kalandfilm, az 1242 – A Nyugat kapujában lesz a váratlanul meghalt Ray Stevenson egyik utolsó befejezett mozifilmje. A rendezőt, Soós Pétert kérdeztük, milyen volt a közös munka.
A mai napig élnek mesék, mondák kincsőrző tatár szellemről, táltosasszonyokról, kutyafejű ellenségről: kínzások, emberevés tarkítja a mongol hadjáratok emlékét, de a „tatárosított” Jancsi és Juliska is szomorú véget ér.
A magyar lakosság nem csupán űzött vadként menekült a mongolok elől, hanem több helyen is fegyvert fogott, hogy szembeszálljon az elsöprő túlerővel. Ilyen, eredeti állapotukban helyreállított erődítéseket látogattunk meg szakértők kíséretében.
Margit hercegnő feletteseivel összefogva dacolt apja akaratával és soha nem hagyta el a domonkos kolostort, amiért IV. Béla a jelek szerint megharagudott.
Miután Batu kán feldúlta Magyarországot, szomszédságunkban megalapította az Arany Hordát. A szokatlan név egy még furcsább, mongol típusú, de török nyelvű és iszlám vallású államot takart.
IV. Béla használta először a fordulatot, miszerint hazánk Európa védőbástyája: sikerült elérnie, hogy a keresztény világ komolyan elkezdett foglalkozni a mongol veszéllyel.
Mindenkit megöltek Kötöny fejedelem pesti „kőpalotájában”, mire a feldühödött kun vitézek kiviharzottak az országból, épp a sorsdöntő muhi csata előestéjén. Mi lett volna, ha a kunok a magyarok mellett harcolnak a mongolok ellen?
A tatárjárás után az első kihívást az jelentette, hogy az élet visszatérjen az elpusztított országrészekbe. IV. Béla komolyan vette, hogy Istentől rendelt feladata népének védelme, ennek szellemében dolgozott.
Batu kán Esztergom falai alatt csap össze a magyarokkal az 1,26 milliós állami támogatásból készülő kalandfilmben, amelyet a Haction és a Jóban rosszban epizódjait rendező Soós Péter jegyez.
A Mongol Birodalom eurázsiai „szuperhatalomként” olyan haderőt zúdított Magyarországra, amely a fél világ meghódítása során mindössze kétszer vallott kudarcot.
A mongolok úgy vélték, nagykánjuk az ég földi helytartója, előtte minden népnek, minden uralkodónak meg kell hódolnia. A körvadászat és a cunami elnevezésű stratégiát alkalmazták.
A Mongol Birodalom durva, kegyetlen hadjáratban számolta fel a Kijevi Nagyfejedelemséget, az elfoglalt városokat porig rombolták, tényleg a „felszántják és sóval behintik” szintjéig.
A magyarországi tatárjárás mongol részről soha nem állt az érdeklődés középpontjában. Ráadásul a mai mongolok egyenesen úgy tartják, mi vagyunk a legmesszebbre eljutott nomád rokonaik.