noémi

Az elmúlt fél év küzdése, tapasztalatai és sikerei.

Túl vagyok a versenyen, úgyhogy összegyűjtöttem az elmúlt fél évem élményeit és benyomásait a futással kapcsolatban. Szó lesz a cipővásárlásról, a demotiváló dolgokról és arról, mit gondolok igazából a teljesítményemről.

Hogy kollégánknak sikerült-e lefutnia a félmaratont, fél év felkészülés elég volt-e a sikerhez, az most kiderül. Noémi futása.

Lassan eltelik a 7 hónap és közeleg a félmaraton.

Köztük két magyar, az egyik a világ legnehezebb versenyén indult, míg a másik 71 évesen futotta le félmaratont. De bemutatjuk a 22 évesen elhunyt amerikai fiút, aki jótékony céllal futotta le a Remény maratonját, és egy indai férfit, aki 100 évesen döntött rekordot.

Újabb ok, hogy átkozzam a futást, és hogy belekezdtem ebbe a projektbe.

Összeszedtük, mik a leggyakoribb problémák, és hogyan érdemes megelőzni ezeket.

Úgy képzeltem el, hogy futni nehéz, akaraterő kell hozzá, de ha egyszer rákapsz az ízére, már gördülékenyen megy. Ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna.

A létező összes hibát elkövettem, már ami a futócipő vásárlást illeti. Egy olcsóbb verzióval kezdtem, és összehasonlíthatatlan az érzés, amit már akkor érzek, mikor beleteszem a lábam az új cipőmbe. Noémi futása, avagy így válasszunk futócipőt.

Kiderült számomra az, amit minden más ember valószínűleg már ezer éve tudott: melegben tök más futni, mint nem tök melegben. A Margitszigeten kérdeztünk tapasztalt futókat arról, hogy ők mit tesznek a hőségben azért, hogy ne kapjanak 3 méter után hőgutát.

Avagy egy kezdő futó tanácsai és tapasztalatai a bemelegítéstől a ruházaton át a túledzésig.

Noémi futása.

Eljött az a pillanat, amitől azt reméltem, minél később jön el: elindulok életem első futóversenyén. Biztosan sokan felteszik magukban a kérdést, hogy ebben mi akkora nagy szám? Én a nulláról indultam, minden perc és táv egy küzdelem, de a cél, hogy képes legyek teljesíteni a félmaratont. És ez most az első megmérettetésem. Még ha kis távról is van szó, én izgulok, ezért találkoztam egy olyan lánnyal, aki nemhogy az első versenyén, de már az első maratonján is túl van. Sérülés utáni újrakezdésről, a nem feladásról és célokról beszélgettünk.

Soha életemben nem futottam. Mást sem nagyon sportoltam, de a futás mindig a gyűlölt dolgok leggyűlöltebbike volt. Azt hiszem, hogy kicsit még most is az. És hogy ez miért érdekes?  Azért, mert május van, én pedig február óta futok. Hetente. Legalább háromszor. Nyilván sokaknak vicces vagy szánalmas ekkora feneket keríteni annak, ami a napi vagy heti rutinjuk része, én viszont minden egyes pillanatáért nagyon megküzdök.  A cél pedig az, hogy ősz végére képes legyek teljesíteni a félmaratont.