Szőnyi Ferenc – The Hell Race
480 kilométer megtétele még autóval is többórás mutatvány, hát még futva, 4000 méteres átlagmagasságban, extrém száraz időjárásban, amikor a levegő a megszokott oxigénmennyiség 40 százalékát tartalmazza csak. Őrülten hangzik? Naná! Nem véletlen, hogy az indiai Manalitól Lehig tartó versenyt úgy hívják, hogy The Hell Race, és amelyen a világ legjobb ultrafutói közül is csak páran vállalják az indulást.
2017-ben az egyikük Szőnyi Ferenc volt, aki egyedüliként teljesítette a távot, jócskán a 120 órás szintidőn belül, neki elég volt 113 óra és 13 perc is.
Az 52 éves komáromi ultrafutó mégsem ezt tartja élete legnehezebb versenyének, hanem a Dupla Decát, amin egy Ironman hússzorosát teljesítik a versenyzők, azaz 76 kilométer úszással kezdenek egy 50 méteres medencében, majd 1520 hossz leúszása után 3600 kilométer kerékpározás következik, és 844 kilométer futással zárnak.
Az a verseny mindenek felett áll, még nem találtak ki olyan távot, amely überelné. Mindent megvehetsz, a jó cipőt, a jó kesztyűt, még a sapkát is, de a rendszerességért, a fegyelemért tenned kell
– mondta egy korábbi interjúban Szőnyi, aki a Dupla Decát világrekordot jelentő 481 órás idővel nyerte meg 2010-ben.
Szekeres Ferenc – WizzAir Budapest Félmaraton
Szekeres Ferenc karrierje nem éppen szokványos, ugyanis csak 20 évesen kezdett el futni, de rövid idő alatt kiderült, hogy mekkora tehetség, így hamar odakerült az élmezőnybe. Két olimpián, 1972-ben Münchenben és 1980-ban Moszkvában is képviselte Magyarországot, az utóbbin futott 2:12:35-ös ideje mind a mai napig a második legjobb magyar maratonistától.
Később egy állandó sarokfájás hátráltatta, ami miatt korán, 35 évesen be kellett fejeznie profi karrierjét. A futástól viszont azóta sem távolodott el, egészsége megőrzése érdekében, na meg élvezetből is falja a kilométereket, tavaly még 71 évesen is lefutotta a budapesti félmaratont. Csak azért fut heti háromszor, mert a térdei már nem bírják a sűrűbb edzéseket.
Terry Fox – Marathon of Hope
A kosárlabdázóként és futóként is tehetséges kanadai fiúnál 1977-ben diagnosztizáltak rákot, miután folyamatos térdfájdalmai miatt orvoshoz fordult. A helyzet ekkorra már annyira súlyos volt, hogy a kemoterápiás kezelések mellett jobb lábát amputálni kellett térd fölött.
Fox a műtétet megelőző este olvasott egy cikket Dick Traumról, aki elsőként futott le lábprotézissel egy maratonit (1976-ban, New Yorkban), ebből merített inspirációt, így három héttel az operációt követően már járni tanult, majd egy sokkal nagyobb tervet dolgozott ki. Pénzt akart gyűjteni a rákkutatáshoz, így hosszas előkészületek után 1980 áprilisában nekivágott, hogy keresztbe, a keleti parttól a nyugatiig átfussa Kanadát. Ez volt a Marathon of Hope, azaz a Remény maratonja.
Terry Fox állapota hónapokkal később romlott, végül 1981. június 28-án, mindössze 22 évesen elhunyt. Attól az évtől kezdve az emlékére jótékonysági futást szerveznek, amellyel eddig összesen 750 millió dollárt gyűjtöttek, és amelyet a rákkutatásra fordítanak.
Fauja Singh – Hongkongi 10 kilométeres futás
Az indiai születésű férfi ugyan már fiatalon is futónak készült, végül az élet úgy hozta, hogy versenyszerűen csak jóval később, 89 éves korában, felesége és gyermekei elvesztése után vágott bele a sportolásba. Szép lassan aztán döntögetni kezdte a korosztályos rekordokat, majd 2011-ben,
Ezt, valamint a többi rekordját sem ismeri el viszont a Guinness, az 1960-as évektől kezdve Nagy-Britanniában élő Singhnek ugyanis nincs hivatalos anyakönyvi kivonata, csak egy útlevele. Mindez azonban az ő kedvét nem szegi, pár héttel a 102. születésnapja előtt még 1:32:28-as idővel teljesítette a hongkongi 10 kilométeres versenyt, élete utolsó versenyét, hogy aztán már csak jótékony célból fusson.
„Az első 30 kilométer nem olyan nehéz. A végén viszont már úgy futok, hogy közben Istenhez fohászkodom.”
Kiemelt kép: NurPhoto/NurPhoto via Getty Images
