Másfél évig folytak a kivégzések, a megtorlás célja a magyar elit megsemmisítése volt.
megtorlás
Az '56-os forradalom után a rögtönítélő bíróságok csak halálbüntetést róhattak ki. Még abban az esetben is, ha valaki lassan dolgozott.
Utcai razziák, megfélemlítés, zsarolás, gyilkosságok, testi és lelki kínok pincék mélyén - a megtorlás már 1956. november 4-én megkezdődött.
Tudatosan vállalták a mártírhalált, a 14 ember bátran lépett a hóhér elé. Batthyány öngyilkos akart lenni, nehogy felakasszák, de a kivégzőosztag előtt maga vezényelt tüzet.
A hivatalos iratok szerint volt, aki arról beszélt a forradalom leverése után, hogy bár elvileg nem támogatja a halálbüntetést, de "őrültség gyilkosok között humanitásról fecsegni".
Rezzenéstelen arccal hallgatta végig Biszku Béla, amikor az ellene indult 56-os sortűzper tárgyalásán felolvasták a halottak nevét.
Az USA egykori külügyminisztere elismerte: az ENSZ BT felhatalmazása nélkül indított 1999-es akció törvénytelen, de helyes lépés volt.
Az Amnesty International emberjogvédő szervezet véleménye szerint az országot irányító legfelsőbb katonai tanács nem váltotta be az emberi jogok védelmére tett ígéreteit.
