A történelmi film feladata a nemzeti mítoszteremtés, a történettudományé a valóság megismertetése: utóbbit hívtuk segítségül, hogy bemutassuk a török elleni harc és Magyarország védelmének megszállott katonáját, Hunyadi Jánost.
középkor
A Dóm téren zajló ásatások alkalmával több épület, út és egy temető maradványait is feltárták.
Egy lengyel falu közelében találtak rá a kiváló állapotú leletre.
Több mint 1000 leletre bukkantak rá a régészek.
Ő volt az, aki Magyarországhoz csatolta a horvát és dalmát területeket.
Úgy tűnik, azonosították II. Harold angol király rezidenciájának helyét.
Csupán 15 éves volt, amikor megválasztották az ország uralkodójává.
Az ereklyéknek a második világháború kitörésekor veszett nyomuk.
A fegyver további leletekkel együtt egy angolszász temetőből került elő.
A vikingek jöttek, láttak és győztek – és gyakran évszázadokra ott is maradtak. Honnan jöttek és mi volt a sikerük titka?
A kutatók különböző korszakokból származó leleteket tártak fel.
Váratlan fordulatok, nehézségek és hatalmas szerencse vezetett a Jeruzsálem elfoglalásával végződő győzelemhez.
Az egyikük ma is körbejárható.
A Notre-Dame helyreállítási projektje példátlan lehetőséget biztosított a világhírű székesegyház régészeti vizsgálatára.
Kényszerből tette, de megesküdött, hogy Hunyadi Lászlónak nem esik bántódása.
II. Frigyes német-római császár a halott Erzsébet fölé emelte koronáját: „Ha nem tudtalak császárnévá koronázni a földön, fogadd tiszteletem jeléül ezt a koronát, aki Isten országában már királynő vagy”.
A havasalföldiek nem kegyelmeztek Károly Róbert csapdába esett vitézeinek.
A munkások először egymás között akarták elosztani a leleteket, de a hatóságok értesültek a felfedezésről.
A nyughelyekre váratlanul találtak rá a szentély közelében.
A legkorábbi leletek a 3. századból származhatnak.
Kezdetben jó viszonyuk volt, de hamar elmérgesedett a viszony kettejük között.
Sém előkelőbb, európai gyökereket jelentett, mint az afrikai Kám, és kiderül, hogy Attila király elrendelte: Argentinát ezentúl „Strassburgnak nevezzék ama sok útról, melyeket ő a falon nyitott”.
A német király gyűlést hívott össze 1184-ben, de a helyszínen szerencsétlenül alakultak a körülmények: rozoga fapadló, alatta hatalmas latrina, és rengeteg, jól táplált nemesember.
A halálos csapást feltehetően Péter ispán mérte a gyűlölt asszonyra.
