Közkívánatra.
képzőművészet
Már Prága népszerű turistaattrakciói közé tartoznak az olyan bizarr műalkotások, mint a tévétornyon csimpaszkodó babák vagy a forgó Kafka-fej, azaz a cseh botrányhős szobrász, David Černý alkotásai. Ő a cseh Kolodko vagy Szőke Gábor Miklós? Vagy inkább egyik sem?
Táncolni, rajzolni, filmezni, zenélni mindenki tud. Legalábbis bárkinek szabad. Az elvárások, keretek hiányának persze van előnye és hátránya is. Egy táncoktatóval és egy képzőművésszel jártunk utána, mik ezek.
A Randevú az ablaknál megdöntötte az idei eladási rekordot.
Nem a klímaaktivisták találták fel a múzeumi vandalizmust, hiszen a képrombolás csaknem egyidős magukkal a képekkel. De miért épp a köztiszteletben álló alkotásokat rongálják, és valóban a művészet megvetése rejlik az ilyen akciók mögött?
Sokan fejezték ki aggodalmukat a világhálóról lekerült archívuma miatt.
Németországban is több műve látható.
Az Emirátusok százmilliárdokat költött arra, hogy használhassa a világ leghíresebb múzeumának nevét. Megnéztük az arab térség első univerzális múzeumát, a Louvre Abu Dhabit, ahol a legfőbb remekmű maga az épület.
A nehéz sorsú holland festő mindig garantált kasszasiker, legyen szó ajándéktárgyakról, Vans-kollaborációról, vagy akár egy eredeti van Goghot nem tartalmazó van Gogh-kiállításról.
Túlmutat-e az ironikus hülyéskedésen a kilencvenes évek magyar művészete? Vidám fickók, saját hangjukra találó nők és hiányzó elesettek a Magyar Nemzeti Galéria hétvégéig látogatható TechnoCool kiállításán.
Akár 20 milliárd forintnál is többért kelhet el hamarosan.
Mit keres a cukiság a politikában, a képzőművészetben vagy épp az alkoholgyártásban? Hogy lett egy bárgyú fehér cica világszerte rajongott divatikon, és egyáltalán: miért vagyunk oda a nagyszemű dolgokért?
Magyarországon is láthattuk a képeit, amelyekről sugárzik az életöröm, a buja testek és a kiadós táplálkozás dicsérete.
Megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend aranykeresztjét és a Munkácsy-díjat is.
Ő volt az egyetlen nő, aki elhagyta a spanyol festőlegendát, szakításuk után teljesedett ki igazán, és vált a kortárs képzőművészet fontos alakjává.
Hegyi Lóránd, a nemzetközi hírű művészettörténész és kurátor külföldi munkái után most újra Magyarországon rendezett kiállítást. Új és még újabb szenzibilitásról, művészeti válságokról és csendes művészekről beszélgettünk.
Kik tartoznak a támogatott testek közé, és kiknek nagyon nehéz a családdá válás? Mihez kezdhetnek a meddők? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik Vékony Dorottya új kiállítása, Az elengedés rítusai. Interjú.
„Megfagyott a levegő, és tizenöt percre leállt az élet” – nyilatkozta egy jelenlévő galerista.
A mesterséges intelligencia jelenléte már nem újdonság a képzőművészetben, a bárki által elérhető képalkotó programok azonban igen. Legyőzhetetlen konkurenciát vagy szupererőt jelentenek ezek az alkotók számára?
Világszerte ünnepelt képzőművészből lett emberi jogi aktivista, majd a kínai hatóságok céltáblája. Ai Weiwei megírta a saját történetét és az apjáét is, akit szintén meghurcolt a rezsim.
Összesen 1,5 milliárd dollárt, azaz kicsivel több mint 600 milliárd forintot hagytak ott a vevők, amelynek nagy része jótékony célokra megy.
Az absztrakt művészet kihívásaival szembesültek. Ennek ellenére most már nem fordítják vissza a képet.
Szabó Simon jár utána, hogyan lettek Horror Pista pár száz forintos ipari csempére festett munkáiból több milliós alkotások.
