A nemzetközi versenyképesség növelése érdekében a hazai élelmiszer-ipari vállalatok közül egyre több működtet ISO 9000 szabványsorozat szerinti minőségbiztosítási rendszert. Az élelmiszer-ipari cégek minőségbiztosítási rendszerének kidolgozásánál figyelembe kell venni az élelmiszerek sajátos tulajdonságait, rendeltetését, használati célját, az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos veszélyeket és a veszélyek elhárításának módjait. A FAO/WHO Codex Alimentarius (Élelmiszerkönyv) szerkesztő bizottsága által kiadott irányelv (ALINORM [...]
Hetilap: Lapszámok
Az alábbi írásban minőségügyi konzultánsok csaptak fel zsurnalisztának, hogy megtudják jó pár menedzsertől: miért vállalkoztak minőségbiztosítási rendszer építésére, milyen áldozatokkal és miféle haszonnal járt a vállalatokat köztudottan fenekestül felforgató projektek magvalósítása? A kilencvenes években a minőségfejlesztés, a minőségbiztosítás vált a versenyképesség javításának egyik legdinamikusabban fejlődő területévé. Mindez annak ellenére történt így, hogy a romló gazdasági [...]
A Videoton elődje az 1938-ban, központi döntéssel alapított vadásztölténygyár, tehát a győri program jegyében épített, alig álcázott hadiüzem. Az államosítás után a cég fejlődési útját szintén a legfelső szinten eldöntött nagyberuházások határozták meg. 1955-től rádiókat, majd fekete-fehér (1959.) és színes tv-készülékeket (1974.), valamint egyéb szórakoztatóelektronikai cikkeket gyártottak nagy sorozatban, 1967-ben pedig a számítógép is megjelent [...]
1995 első tíz hónapjában az EU-tizenötök közül értékben a legjelentősebb közvetítő Hollandia (96 millió dollárral), ezt követi Ausztria (62), majd Németország (57 millió dollár). Arányait és nem az abszolút számokat nézve azonban mint velünk szerződő ország, intenzív közvetítő kereskedelmet folytat például Írország, amely a szerződés szerinti magyar termékek 91 százalékát adta tovább 1995 első tíz [...]
Az 1991-es csőd után tiszta lappal induló Videoton meglepően gyorsan talált új piacokat, s bár még jócskán elmarad a “békebeli” csúcstól, a radikális elbocsátások után az utóbbi két évben már a létszámát is erőteljesen bővítette. A részvények 74 százalékával rendelkező MHB most új tulajdonost keres; a pályázat benyújtásának határideje február 5-e. A bank a pályázók [...]
(1995. I-X. hó) Ország Érték (millió dollár) Üzbegisztán 52 Algéria 30 Olaszország 25 Románia 18 Oroszország 17 Szlovénia 14 Ukrajna 14 Indonézia 13 Belorusszia 11 Lengyelország 9 Belgium 8
A magyar vállalatok jelentős részének a termelékenysége még annál is gyengébb, mint amilyet a gazdaság mai keretei között elérhetnének. És van még mit tenni egy másik kulcsterületen, a minőségfejlesztésben is. Érdekes módon, ha a kettőt összehangolva igyekeznek javítani, könnyebben és gyorsabban érhető el javulás, miközben egyszerűbb leküzdeni az alkalmazottak átszervezésekkel szembeni általános zsigeri ellenállását is [...]
A külföldi partner Az együttműködés keretében gyártott termék Alcoa Fujikura elektromos és elektronikus autóalkatrészek Akai hangszóró-dobozok IBM merevlemezek író-olvasó feje ITT Cannon mechanikai alkatrészek Mars Electronics nyomtatott áramkörök Matsushita szórakoztató elektronikai termékek és alkatrészek Philips szórakoztató elektronikai termékek és alkatrészek Michels Kabel kábelkorbács Samsung tv-dobozok Siemens nyomtatott áramkörök SHW autóalkatrészek Wagner szórópisztolyok
(MILLIÓ DOLLÁRBAN) Export Import 1989. 762 114 1990. 854 128 1991. 1178 189 1992. 1123 244 1993. 891 340 1994. 1023 464 1995. I-IX.* 1079 430
A lízing szabályozása az utóbbi évek során számtalan szigorításon ment át. Idén azonban nem került olyan kitétel a törvényekbe, amely ezt a területet tovább korlátozná. A szakma mégsem lehet igazán nyugodt. A Magyar Lízingszövetség 1995-ben az Alkotmánybírósághoz fordult a stabilizációs csomag részeként szereplő egyik módosítás miatt. A cégautók után fizetendő adó alapjába ugyanis a PM [...]
“Ma nincs olyan beruházás, amelyiknek hatékonysága meghaladja az állampapírok kockázatmentes hozamát, azaz durván a harminc százalékot. Amíg ez a helyzet, addig a társadalmi vagyon értékének maximalizálása elsősorban az államadósság csökkentésével biztosítható.” (Bokros Lajos: Világítótorony a viharban című vitacikkéből. Népszabadság, 1996. január 5.)
(Figyelő, 1995/51-52., 11. oldal) A logisztika berobbant a magyar köztudatba. Kapkodhatjuk a fejünket, mert a legváratlanabb helyzetekben is felbukkan, és zavarba hoz, hiszen már abban sem lehetünk biztosak, hogy mit is jelent ez a szó valójában. Kétségtelen tény, hogy a magyar nyelvben (és több más kultúrnyelvben) a logisztika a matematikai logikának (a matematikai logisztikánál ritkábban [...]
Az agresszív vevőcsalogató módozatok közt két-három éve még az adójogi értelemben sikamlós kettős áfa-visszaigénylésű tartósbérlet hódított. Napjainkban, tisztelet a kivételnek, egyes gyanús kamatmentes részlet-konstrukciók, nulla kulcsos lízingmegoldások válnak divatossá. Két évvel ezelőtt mintegy százezer új személygépkocsit adtak el a kereskedők, tavaly ennek kevesebb mint kétharmadát. A Bokros-program “valutakímélő” intézkedései túlzás nélkül letaglózták az autóforgalmazókat, akik [...]
Nem csak az autókereskedőknek, a lízingcégek vezetőinek is emlékezetes marad az elmúlt év. A szigorodó feltételek közepette az inflációval és a megvadult gépkocsiárakkal egyszerre kellett birokra kelni. Soha nem volt ennyi mesterségbeli fortélyra szükség ahhoz, hogy el lehessen adni az autókat. A műhelytitkokról: a kockázatról, a bizalomerősítő fogásokról vall néhány márkakötött lízingcég vezetője. A szűkös [...]
A három évtizeden át töretlenül fejlődő lízingpiac bővülése a kilencvenes évek elején, az általános gazdasági recesszió következtében megtorpant, ám szakértői vélekedések szerint az elmúlt egy-két évben a visszaesés világszerte megállt, s a lízing ismét kezdi visszanyerni előkelő pozícióját a finanszírozási formák versenyében. A világ lízingforgalmának több mint négyötödét 1993-ban (a legfrissebb hozzáférhető összesítések erről az [...]
A tevékenységüket alapvetően nyilvános kibocsátású kötvényekből finanszírozó lízingcégekre nehéz idők várnak. Az új pénzintézeti törvény a tervek szerint a cégek saját tőkéjének összegében korlátozza majd a nyilvános forrásbevonást. Az elmúlt években számos lízingcég vont be jelentős mértékű külső forrást zárt, illetve az utóbbi időben egyre több nyílt kötvénykibocsátás segítségével. Ennek következtében néhányuknál mára milliárdos nagyságrendű [...]
A lízingforgalom tavaly ismét tovább bővült, s a lízingkonstrukció immár valóban ismert és elismert finanszírozási technikává érett Magyarországon – véli a Magyar Lízingszövetség elnöke. Mélyebb elemzést igényel, hogy a lízingforgalom tavalyi bővülése mennyiben köszönhető az inflációnak, s mennyiben takar tényleges növekedést. Bár a tagvállalatok mérlegadataira, s így a pontosabb képre néhány hetet még biztosan várni [...]
A vevőnek először azt kell eldöntenie, milyen formában szerezze meg az áhított autót. A céges ügyfelek számára a lízing, a tartós bérlet, a részletfizetés és a hagyományos bankhitel kínálkozik. Csábító, hogy a lízingdíj legkevesebb 34 hónap alatt költségként leírható, így az ügyfél nem beruházással, tehát nem adózott jövedelemből jut autóhoz. Akár egy-másfél éven belül is [...]
Az önkormányzatok és a költségvetési szervek érdeklődése megnőtt e korábban általuk nem nagyon használt lízingkonstrukció iránt: az utóbbi időben már számos olyan pályázattal lehetett találkozni, ahol ezen intézmények, szervezetek is lízingajánlatokat kértek. A közbeszerzési törvényben az igénybe vehető lehetőségek között nevesítve is szerepel a lízing. Ez azon túl, hogy a konstrukció létjogosultságának újabb elismerése – [...]
* 1995. október 31-ei teljes állomány A kötvény neve Jegyzés kezdete Futamidő vége Kibocsátás (ezer forintban) Reállízing 3 1993-tól foly. 1998. IV. 30. 6 973 325* Reállízing 2000 1994. XII. 30-tól foly. 2000. III. 31. 3 658 025* Concord Lízing 1998/I. 1995. I. 20. 1998. I. 20. 400 000 Lombard Lízing F-I 1995. II.15. 1996. [...]
1. állami beruházásban továbbépül az M3-as (Lotz szerint biztatóak a tárgyalások a beruházáshoz szükséges hitel-megállapodásokról, így a többletforrásra remélhetőleg csak az építkezés esetleges meggyorsításához lehet szükség); 2. kombinált (közúti/vasúti, közúti/vízi) szállítás fejlesztéséhez szükséges átrakóterminálok építése; 3. az árvízvédelem javítása, a legrosszabb helyzetben lévő töltések megerősítése; 4. a Duna-Tisza közi homokos hátság rehabilitációja (Lotz szerint ez [...]
A Maastrichtot követő – több érdekeltnek sokkot okozó – időszakban (lásd: a megismételt dán népszavazás, a francia “alig-igen”, a “kimaradási klauzula” engedélyezése Nagy Britanniának és Dániának) kikristályosodott, hogy: 1. Az EMU harmadik szakaszának bevezetése esetleg kitolódik az ezredfordulón túlra. 2. Nem kíván, illetve tud minden tagállam részt venni benne, így valószínűleg a többsebességes integráció modellje [...]
A civilszervezetek rendszere Magyarországon többlépcsős szerkezetű. Néhány nagyobb fórum számos kisebb szerveződést foglal magában: több tucat csoportosulás vesz részt a Civil Parlament munkájában. A Civil Kerekasztal, a Társadalmi Érdekegyeztető Tanácsa, a Társadalmi Egyesülések Szövetsége és a Társadalmi Kamara is ilyen csúcsszervezetnek számít. Az egyes szervezeteknek, kamaráknak sok esetben helyi kirendeltségeik is működnek, amelyek az adott [...]
Vajon Magyarország és a társult országok kapcsolódhatnának-e, és ha igen, hogyan, az Európai Unió jelenét és jövőjét jelentő Európai Monetáris Unióhoz (EMU)? S milyen feltételekkel és következményekkel használhatnák az EMU tervek szerint legkésőbb 1999-re létrehozandó egyetlen valutáját, az úgynevezett “Single Currency”-t? Elsősorban ezekre a kérdésekre keresi a választ alábbi cikkében a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem munkatársa. [...]
