foglalkoztatás

A magyar vállalkozások nem hoztak létre egymillió új munkahelyet.

Legfeljebb 2,5 millió forintnyi támogatás igényelhető minden új dolgozó után.

Eljárt az idő a munkaalapú társadalom dogmája felett.

Friss KSH-adatok érkeztek.

Egy év alatt 48 700 fővel kevesebben dolgoznak az ágazatban.

A létszámcsökkentés a meghatározó trend a nagy hazai foglalkoztatóknál.

Érdemes fokozottan figyelni.

Attól tartanak, hogy a döntés olyan vágást hozhat a magyar GDP-ben, mely akár végzetes is lehet.

Vajon mekkorát nőhet ezzel a feketefoglalkoztatás?

Szankcionálják, ha miattuk a munkáltató alaptalan feltételekkel elzárkózik a magyar munkavállalók alkalmazásától. 

Közel egymillió embernek kellene megjelennie a munkaerőpiacon ahhoz, hogy a miniszter céljai teljesüljenek.

A munkáltatók terhei nőhetnek tovább, ha harmadik országból akarnak embert behozni.

A főpolgármester-helyettest a közgyűlési többség megteremtéséért folyó, hírzárlattal kísért tárgyalásokról is kérdeztük.

A legtöbb nagy foglalkoztatónál enyhén csökkent az állományi létszám.

Megszorítások az adórendszerben.

Döntöttek azokról az országokról is, ahonnan jöhetnek a hiánypótló vendégmunkások.

Sokkal rosszabbul állunk egy kutatás szerint, mint 2010-ben.

A munka nélkül lévők száma szintén nőtt a KSH statisztikája szerint február-áprilisban.

Az LMP frakcióvezetője szerint valóban harcolni kell az Európai Unióban a magyar munkavállaló egyenlő bérezéséért.

Már a munkaerőpiacra is hatással lehet az, hogy a magyar ipari termelés nem teljesít túl jól, több hónapja látványosan zsugorodik. Hogyan érheti el a kormány nagy ívű makrogazdasági céljait, ha a húzóágazat betegeskedik?

Új rendelkezés született a rosszhiszemű munkáltatói intézkedésekkel szemben.

Olyan sokakat érintett csoportos leépítés, mint amire utoljára a Covid idején volt példa.

Szerinte a kínai akkugyárak betelepítését a szerencsétlen a kormányzati munkamegosztás magyarázhatja.