A Barnard-csillag kozmológiai szempontból karnyújtásnyira fekszik.
exobolygó
A kutatók egy 4000 fényévre fekvő égitestet vizsgáltak meg.
Hat olyan planétát figyeltek meg a tudósok, amelyek nem keringenek csillag körül, hanem szabadon haladnak a világűrben.
A 2017-ben felfedezett bolygóról új dolgokat sikerült megállapítani a JWST segítségével.
Légköre főleg egy szellentéskor is kibocsátásra kerülő gázból áll.
A kutatók úgy vélik, hogy az égitest csillaga lakható zónájában kering.
A szakértők szerint az égitesten akár folyékony víz is lehet.
A planéta akkora, mint a Föld, csillagának mérete viszont érdekes módon csupán a Jupiteréhez hasonlítható.
Az újonnan felfedezett égitest a Földről nézve tűzvörösen ragyog, mivel felszínét olvadt láva boríthatja.
A Földtől nagyjából 1200 fényévnyire bukkantak rá az óriási exobolygóra.
A kőzetbolygó kozmológiai szempontból meglehetősen közel fekszik.
A nemrég felfedezett égitest több szempontból is különleges.
Még a Naprendszer legkisebb planétája, a Merkúr mellett is eltörpül.
Az objektum megközelítőleg 70 fényévre fekszik a Földtől.
Az égitest csillaga lakható zónájában kering.
Az izgalmas planétákra a James Webb űrtávcsővel találtak rá.
A kutatók abban sem biztosak, hogy milyen típusú objektumok lehetnek az égitestek.
A GJ 9827d kozmológiai szempontból igen közel, mintegy 97 fényévre fekszik.
A közelmúltban detektált égitestek közül több csillaga lakható zónájában lehet.
Az objektumok idegen eredetűek lehetnek, és a Nap gravitációja foghatta be őket.
A szakértők 17 olyan exobolygót azonosítottak, amelyek jeges felszíne alatt vízóceán lehet.
Az égitest túl nagynak tűnik gazdacsillagához képest.
Az idegen égitesten homokeső esik.
Egy új vizsgálat alapján az üstökösök eljuttathatják az élet építőelemeit egyes exobolygókra.
