Egy új tanulmány szerint az agyméretnek nem sok köze van az intelligenciához.
etológia
Megmutatjuk, hogy nézne ki egy beszélő kutya. Senki nem akarna ilyet...
Egy 1972-es állatkísérlet, és egy friss tanulmány margójára: lehet, hogy az egyenlőtlenségek pusztítanak el minket?
A legtöbb macska nem tud ellenállni a kartondobozoknak – és még a tudósoknak sem sikerült egyértelmű magyarázatot találni arra, hogy mi ennek az oka, csak feltételezéseik vannak.
A szarkával mára összenőtt a tolvaj jelző, ám a valóságban ezek a madarak nem is lopnak csecsebecséket, sőt tartanak a fényes tárgyaktól .
A hatalmas állatok sok tulajdonsága szinte emberiek. Összetartanak, segítik a másikat, gyászolják halottaikat. Most bebizonyosodott: meg is vigasztalják egymást, ha kell.
A farkasok jobban tanulnak feladatot megoldani fajtársaiktól, mint a kutyák - állapította meg egy osztrák-magyar kutatópáros új tanulmánya.
„Forduljon jobbra! Újratervezés”. A kütyü ennél jóval többet tud. Magyar tudósok GPS-szel határozták meg, milyen személyiségjegyek kellenek a falka vezetéséhez.
Magyar tudósok bizonyították be, hogy a hasonló akusztikai szabályszerűségek miatt az emberek képesek hang alapján felismerni a kutyák hangulatát.
Már tényleg csak beszélgetni nem tudunk
Az egyetlen állat, amelyik képes megérteni az emberi gesztusokat. Nem megtanulja, megérti.
A kis méregzsákok nem félelemből támadnak, nincsenek is tisztában saját méreteikkel. Agressziójuk mögött nagyrészt a nevelés áll.
Érdekes módon csak játék közben próbálják elhitetni, hogy nagyobbak lennének, élelmüket védve beismerik hány kilók is valójában. Elmagyarázzuk, miért.
A hímnemű csuklyásmajmok gusztustalan módon üzennek a nőstényeknek: tenyerükbe vizelnek, majd a folyadékot elkenik a testükön.
Találkozásukkor közös nyelvet használnak két különböző delfinfaj egyedei.
Ha egérapák szaglásszák kölykeiket, új, emlékezést segítő idegsejtek jönnek létre agyukban.
A kutatók filmfelvételt is készítettek róla.
