A hosszabb űrutazás megvalósítása komoly kihívást jelent, de most úgy néz ki, van egy elég taszító megoldás.
esa
Az Európai Űrügynökség (ESA) műholdja már több mint két évtizede vizsgálja a vörös bolygót.
A felbocsátás jelentős lépés Európa számára az űrben.
210 ezer km/h-val száguld át a Naprendszerünkön a rejtélyes, csillagközi égitest.
Az ESA szerint legalább jövő hétig kell várni, mire leindulhatnak a Föld felé.
A műholdakkal létrehozott jelenségről több felvétel is készült.
Május 31-én ünneplik az Európai Űrügynökség alapításának 50., illetve ifjabb Johann Strauss születésének 200. évfordulóját.
2028-ban marsjárót, 2035-ben pedig fejlett leszállóegységet juttatna az Európai Űrügynökség a vörös bolygóra.
Idén ez már a negyedik előrejelzés aszteroida becsapódásáról.
Az égitest túl közel szállt csillagunkhoz.
Az Európai Űrügynökség rakétájának darabja jó ideje ott heverhetett.
Az eszköz az Európai Unió Copernicus programjának Sentinel-2C műholdját szállította.
Hat olyan planétát figyeltek meg a tudósok, amelyek nem keringenek csillag körül, hanem szabadon haladnak a világűrben.
A szonda ezzel 100-150 kilogramm hajtóanyagot takarított meg, így tovább tarthat majd a küldetése.
Az égitest a Holdnál tízszer közelebb fog elszáguldani bolygónk mellett, akár szabad szemmel is láthatóvá válhat majd.
A jellegzetes képződményeket az Európai Űrügynökség szondája örökítette meg.
Az úgynevezett protocsillagot a Hubble űrtávcsőnek sikerült megörökítenie.
Az eszköz a Csendes-óceán felett lépett be a légkörbe.
A zuhanó műholdat a HEO Robotics örökítette meg.
Ha a mintegy 4 kilométer vastag jégréteg elolvadna, több méter mély vízzel boríthatná be az egész bolygót.
Szén-dioxidot találtak az égitesten.
Az Európai Űrügynökség elsőként hozna vissza irányítottan egy műholdat a Földre.
Útnak indult a Juice, a küldetés az Európai Űrügynökség eddigi legnagyobb vállalkozása.
A csillagászokat is meglepte.
