Vádat emeltek Brendan DuBois ellen, akinek eddig 29 regénye jelent meg.
book
A Piramis énekese a 70-s évek talán legnépszerűbb magyar rocksztárja volt, de a zajos sikerek után inkább a csendesebb életet választotta. A 70 éves Révész Sándor most megjelentette önéletírását, amely túlzás nélkül egy nem mindennapi életútról mesél.
Megnyílt a 95. Ünnepi Könyvhét, melynek csütörtök délutáni megnyitóján Nádasdy Ádám mondott beszédet.
Az íróként és társadalmi aktivistaként is ismert Klein a Women's Prize idén először átadott, tényirodalmi műért járó díját kapta a Doppelganger című kötetéért, amelyben személyes tapasztalatait osztotta meg az online félretájékoztatás világáról.
Az írót Sepsiszentgyörgyön kérdezték a múlt heti polkorrekt díjkiosztós botrányról.
Hogyan várhatja el tőle az állam a gondoskodást, ha megnehezíti számára a gyerekvállalást? Interjú Szűcs Terivel, aki könyvben írta meg saját és demens édesanyja közös történetét.
Rosszul veszi ki magát, ha egy német író azzal akarja érdekesebbé tenni a közepes regényét, hogy a Harmadik Birodalomba helyezi a történetet – mondja Daniel Kehlmann, aki először írt a náci korszakról. Interjú.
A Watchmen szerzőjét eddig csak a képregényrajongók ismerték, a Megvilágosodások Alan Moore első, magyarul is olvasható novelláskötete. Kíméletlenebb kritikával még aligha szembesültek a szuperhősök meg a rajongóik.
Nyíltan beszél betegségéről, a bipoláris zavarról. Új könyve egy vidéken élő cigány lány és egy neki segíteni próbáló, pesti értelmiségi nő kapcsolatáról szól. Miért sötétek és szomorúak a könyvei, mennyit lehet segíteni valakinek kitörni a mélyszegénységből, és mi a legijesztőbb a meghalásban? Interjú Babarczy Eszterrel.
Astérix megalkotói már nincsenek köztünk, de a világhírű képregénysorozat nem érhet véget. Jean-Yves Ferri és Didier Conrad öt albumot készítettek együtt, az utolsó most jelent meg magyarul. Na, de mit keres benne Michel Houellebecq? Páros interjú.
Az angol nyelvű sorozat premierjét 2025 végére tervezik.
Lea Ypi könyvben beszélte el gyerekkorát a sztálinista albániai diktatúrában, és azt a sokkot, amelynek következtében meg kellett kérdőjeleznie, amiben hitt. Az írónő elmeséli, miért írta a könyvét egy berlini ruhásszekrénybe zárva, illetve milyen élményeket szerzett bevándorlóként Olaszországban. Interjú.
Valóban aggódni kell azokért, akik időről időre Potter-maratont tartanak, és gyakran nyúlnak a polcon J. K. Rowling könyveiért? Káros az, ha felnőtt fejjel is olyan történetekért rajongunk, amiket fiatalon olvastunk?
A tavalyi Petőfi-emlékév ürügyén a költő kultuszáról, bosszúpornóról és tanári fizetésekről is beszélgettünk Nényei Pállal, Az irodalom visszavág-sorozat és egy friss Petőfi-könyv szerzőjével.
Az írónő Állva maszturbálok című könyvét kiemelt helyen szerepeltette a Libri könyvesboltja, ezért félmillió forintra büntették.
A kortárs irodalom egyik legtöbbet fordított, legjelentősebb és legismertebb alkotója, ha az orbáni hatalom számára nem is kedves, annyira nem, hogy néhány éve jól szervezett támadássorozatot indított ellene. Számára sem kedves a hatalom, mint az interjúnkból kiderül.
Jánossy Lajos íróval arról beszélgettünk, hogy miért jártunk rosszabbul a puha diktatúrával, mint a jobban elnyomott szomszédaink; mit árul el a társadalomról, hogy 60 százalékos volt a részvétel az első szabad választásokon, és hogyan állt bosszút Magyarország a saját múltján.
Régóta tudjuk, hogy nem minden könyv a borítón feltüntetett szerző munkája, de kik a háttérben meghúzódó, titokzatos írók, és miért maradtak oly sokáig homályban? Bemutatjuk az utóbbi időben egyre több figyelmet kapó szellemírói szakma legfontosabb kérdéseit.
Miről írta első könyvét Pedro Almodóvar, aki spanyol queer-ikonból lett a nemzetközi filmvilág egyik legelismertebb, Oscar-díjas rendezője? Elolvastuk Az utolsó álmot.
Varró Dániel „harsány, ordított világnak” érzékeli azt, amiben élünk, ahol nem könnyű derűsnek maradni. A költőt – aki megírta a Túl a Maszat-hegyen folytatását – egzotikus rímekről és durva gyerekkönyvekről is kérdeztük.
Vida Gábor legújabb műve, a Senkiháza akár történelmi regénynek is nevezhető: egy fiktív erdélyi település 1936 és 1946 közötti története, egyes szám első személyben elbeszélve. Az íróval románok és magyarok közti hasonlóságokról, győztesekről és nyertesekről, szövegközpontúság és a történetmesélés közti különbségekről beszélgettünk, no meg arról, hol húzódnak a Balkán valódi határai.
Ő írta a Költői szerelem és a Háromezer év vágyakozás című filmek alapjául szolgáló regényeket is.
Luiz Schwarcz Brazília legnagyobb könyvkiadójának alapítója, egy magyar holokauszttúlélő fia, és bipoláris depressziós. Most Légszomj című könyvében írta meg a saját és apja történetét. Interjú.
