Mert hiába rendelik ki magasabb szintre a bírákat, az eredeti, alacsonyabb illetményüket kapják.
bírák
A választási törvény pedig példamutató arányos lett.
A bírák és az ügyészek bére három éve ugyanannyi, az igazságügyi alkalmazottak 60 százalékának a 290 ezret sem éri el a fizetése.
Kiemelték: az igazságügyi területről elvándorló dolgozók pótlása komoly nehézséget okoz és „kreatív megoldásokat” igényel.
Miért nem követik az emberek a társadalmi normákat? Felkészültek-e a magyar bírák arra, hogy milyen gyors ütemben képes megváltozni az ország gazdasági-társadalmi berendezkedése? A Tangó és Kes legújabb adásában egyebek mellett erről is beszélgettünk Fleck Zoltán jogszociológussal.
A még élő elnökök közül egyedül Trump ősei között nem találni rabszolgatartót.
Varga Zs. András felesége is tanácselnök lett, a főbíró a 2021-ben kiírt 11 bírói pályázat közül 5 esetben nem az első helyen rangsorolt jelölt kinevezését kezdeményezte.
Másodszorra már sikerült.
Bár a civilek listázását, törvényességi ellenőrzés alapján ők fogják felügyelni.
A kormány terve a jogállamba ütközik, ezért tiltakoznak.
Még ebben az évben elfogadhatják az új bírói etikai kódexet, amely egyfajta "kis tízparancsolat" lesz: rögzíti, mit szabad és mit nem szabad a bírónak.
Háromnapos képzésen oktatták a választási ügyekben eljáró bírákat az eljárásokkal kapcsolatos szabályokra.
Három lehetőség közül választhatnak azok a bírák, akiket az Alkotmánybíróság által korábban megsemmisített jogszabály alapján nyugdíjaztak.
A parlament előtt van egy törvénymódosítási javaslat, amely lehetővé tenné, hogy a korábban nyugdíjazott, de nem pereskedő bírák egy nyilatkozattal kérhessék szolgálati jogviszonyuk helyreállítását, és így rendelkezési állományba kerüljenek.
A bíróságok szervezetéről és a bírák jogállásáról szóló törvény felülvizsgálatát kérték a testülettől.
Tíz év alatt csökkenhet 70-ről 65 évre a bírák, az ügyészek és a közjegyzők nyugdíjkorhatára, ha a parlament elfogadja a kormány erre vonatkozó törvényjavaslatát, amelyet pénteken terjesztett a Ház elé, és amely rendelkezik arról is, milyen megoldásokat kínálnak azoknak a bíráknak, akiket az Alkotmánybíróság (AB) által korábban megsemmisített jogszabály alapján nyugdíjaztak.
A Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság most hat olyan bírát helyezett vissza tisztségébe, akik betöltötték 62. életévüket. Az indoklás szerint jogellenes a köztársasági elnöknek a bírók életkora miatti felmentő határozata.
Csak az éjjeli baglyok vehették észre, hogy Navracsics Tibor péntek hajnalban Alaptörvény módosítási indítványt nyújtott be az Országgyűléshez.
Az igazságszolgáltatás minden közhatalmat gyakorló résztvevőjére egységesen a 65 éves szakmai korhatár lesz érvényes - mondta Répássy Róbert.
A sajtó, az és az elektronikus egyaránt, sokadszor foglalkozik a bírák kényszernyugdíjazásával. Magam is többször írtam már a témáról és igyekeztem meggyőzni az olvasót, hogy itt jóval többről van szó, mint „néhány” – pontosan 247 – bíró egyéni szociális problémájáról.
Június végén 194 bíró nyugdíjba vonult és még további 37-en hagyják el az ítélkezést idén - írja a Magyar Nemzet.
Az alább közzétett nyílt levél előzménye köztudott: az Alkotmánybíróság (AB) megsemmisítette azt a törvényt, amelynek alapján több mint kétszáz bírót felmentettek tisztségéből.
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért petíciót tett közzé a bírói függetlenségért, melynek szövege alább olvasható.
Nem kizárt, hogy Áder Jánoshoz fordulnak a kényszernyugdíjazott bírák, hogy a köztársasági elnök vonja vissza az általa és elődje által aláírt felmentő határozatokat - írja a Népszabadság.
