Tagja-e ön valamilyen civil szervezetnek?
– egyebek mellett ezt a kérdést tették fel egy önkéntesen kitölthető kérdőíven a múlt héten fővárosi bíráknak, értesült a HVG. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) arról is kikérdezi a bírákat, kockázatosnak gondolják-e, ha a bírósági szervezethez kapcsolódó civil szervezetnek van nem bíróságon dolgozó tagja, illetve érdeklődik arról is, hogy kockázatosnak gondolják-e, ha egy ilyen szervezet pályázaton támogatást nyer.
Az anonim kérdőívet május 17-ig tölthetik ki a bírák, önkéntes alapon. A kérdésekre igennel és nemmel felelhetnek, továbbá azzal: „nem kívánok válaszolni”. Fleck Zoltán jogszociológus szerint a kérdőív valójában egy kérés a bírákhoz, hogy legyenek szívesek ők is gyanúsnak találni a civil szervezeteket. Az OBH azt mondta, hogy a kérdőív a bírák védelmében készült, hogy ők is valós képet kapjanak a hivatásuk gyakorlása közben felmerülő, integritást érintő veszélyekről, kockázatokról – írta a lap.
Közösségi célok
Megkérdeztük a Legfőbb Ügyészséget, hogy az ügyészek körében volt-e ilyen integritás-felmérés, vagy terveznek-e ilyet. Németh Géza, a vádhatóság szóvivője egy keddi háttérbeszélgetésen elmondta: tudomása szerint nem volt ilyen felmérés, és nem is terveznek hasonlót.
Mint arról beszámoltunk, a civil szervezetek elleni politikai hadjárat újabb állomásaként, külön törvényben köteleznék regisztrációra az egyesületeket, alapítványokat.
Jelen törvény célja, látni és láttatni azt, hogy mely szervezetek tekinthetők külföldről támogatott szervezetnek
– fogalmaz a törvényjavaslat indokolása.
A Gulyás Gergely, Kósa Lajos, Németh Szilárd fideszes képviselők által jegyzett szöveg “közösségi célokat” emleget, amelyeket minden – kivéve a sport és vallási tevékenységet végző – civil szervezetnek követnie kell Magyarország politikai és társadalmi életében. Mivel a javaslat szerint a külföldi támogatás önmagában felveti annak a gyanúját, hogy egy civil szervezet megsértheti ezeket a „közösségi célokat”, a javaslat előírná, hogy:
- ha egy alapítvány vagy egyesület külföldről kap 7,2 millió forint feletti támogatást, azt 15 napon belül jelentenie kell a bíróságon. és a tranzakciót részleteznie is kell.
- A szervezet köteles közzétenni honlapján, az általa kiadott sajtótermékekben, kiadványokban, szórólapokon, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősül.
- Ha ezt elmulasztja, bírságot kaphat és törölhetik is a nyilvántartásból, megszüntethetik.
- Lesz egy Civil Információs Portál a listázott civilekkel.
- A bíróságoknak minden hónapban jelenteniük kell a Civil Információs Portál vezetéséért felelős miniszternek a listázott civilek nevét, adószámát, székhelyét.
- A törvényjavaslat jelenleg a törvényalkotási bizottság eljárására vár, utána szavazhatnak róla a képviselők.
Az ügyészek szerepe is változik
Németh Géza lapunknak hozzátette: a civil törvény módosítása nyomán a bírósághoz került át a civil szervezetek törvényességi felügyelete. Ám a külön törvényekben az ügyész részére biztosított törvényességi ellenőrzési jog megmarad –mondta.
Vagyis, ha a parlament elfogadja a civilek regisztrálásáról szóló törvényt, az ügyészség fogja felügyelni azt, hogy egy civil szervezet betartja-e ezt a törvényt. Ha nem, akkor két felszólítás után az ügyész pénzbírságot szabhat ki, majd nemperes eljárásban törlési keresetet indíthat a bíróságon. Egyszerűsített eljárást a bíróság köteles elrendelni, ha a törvény feltételei fennállnak.
