Ez az oldal az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete Közalapítvány életrajzi anyagaiból készült.Budapesten született értelmiségi családban. A Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán 1944-ben szerzett diplomát. A tanulás mellett 1939 és 1944 között az Országos Földhitelintézetben dolgozott. 1944 februárjától sorkatonai szolgálatot teljesített. 1945-ben megszökött a Németországba vezényelt egységétől. A Magyar Diákok Szabadságfrontja Táncsics [...]
'56
Ez az oldal az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete Közalapítvány életrajzi anyagaiból készült.Budapesten született. Szülei orvos pszichiáterek voltak, ő is orvosnak készült, de Szegeden megkezdett tanulmányait nem fejezte be. Különféle alkalmi szellemi munkákból élt. A háború alatt munkaszolgálatra hívták be, ahonnan 1944 nyarán megszökött, és beállt Tito hadseregébe. 1945 januárjában tért vissza [...]
Ez az oldal az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete Közalapítvány életrajzi anyagaiból készült.Terbegecen (ma: Szlovákia) született kiskereskedő családban. Apja földbérlő, majd vegyeskereskedő. A középiskola elvégzése után, 1916-ban felvételt nyert a Budapesti Orvostudományi Egyetemre, tanulmányait azonban nem fejezte be. 1918-tól tagja volt a KMP-nek. Az első világháború ideje alatt először a Szocialista Ifjúmunkások [...]
Ez az oldal az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete Közalapítvány életrajzi anyagaiból készült.Kiskunhalason (Bács-Kiskun megye) született. Hadiárvaként nőtt fel egy sokgyermekes családban. Anyjának ruhaüzlete volt. Földes László fiatalon asztalossegédként dolgozott. 1937-ben belépett a KMP-be. Illegális tevékenysége miatt 1942-ben és 1944-ben bebörtönözték. 1944-ben Újpesten fegyveres partizáncsoportot szervezett, és részt vett a megszállók elleni [...]
Ez az oldal az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete Közalapítvány életrajzi anyagaiból készült.Budapesten született. Elvégezve a Színművészeti Főiskolát, előbb rendező-színész a néphadsereg színházában, majd a Győri Kisfaludy Színház főrendezője lett. 1945-ben belépett az MKP-ba, majd az egyesülés után tagja lett az MDP-nek is. 1953-ban csatlakozott Nagy Imre irányvonalához, a reformpolitikához a miniszterelnök [...]
Ez az oldal az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete Közalapítvány életrajzi anyagaiból készült.Kispesten született. Apja géplakatos volt, aki részt vett a munkásmozgalomban. 1930-tól a Marx-Mérei, később a Ganz Vagongyárban dolgozott műszerészként. 1932-ben belépett a KMP-be. Részt vett a KIMSZ és a Vörös Segély munkájában. 1937-ben az Országos Ifjúsági Bizottság tagja lett. 1939-ben [...]
Ez az oldal az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete Közalapítvány életrajzi anyagaiból készült.Makón született. Apja zsellérsorból felemelkedő középparaszt volt. 1934-ben szerzett jogi diplomát a Szegedi Tudományegyetem Jogi és Államtudományi Karán, ezt követően ösztöndíjjal járt Nyugat-Európában. Hazatérte után a makói Függetlenségi Kossuth Párt tagjaként az alakulóban lévő Márciusi Front egyik meghatározó egyénisége volt. [...]
Ez az oldal az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete Közalapítvány életrajzi anyagaiból készült.Skopjéban (Jugoszlávia) született. Miután szülei elváltak, Magyarországra, nagymamájához költözött. 1949-ben mint jugoszláv állampolgárt kiutasították az országból. Ő azonban visszaszökött, és végzett szakmájában, műszerészként dolgozott újításokon. Mivel az általa felhasznált alkatrészek lopottak voltak, nyolc hónap börtönre ítélték. Büntetését 1956. október 23-án [...]
Ez az oldal az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete Közalapítvány életrajzi anyagaiból készült.Jászárokszálláson (Jász-Nagykun-Szolnok megye) született. Apja ügyvéd volt. 1930-tól a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogi tanulmányokat folytatott, 1932-tôl bekapcsolódott az egyetemen muködô illegális kommunista diákmozgalomba, 1934-ben az egyetemi tandíjreform-mozgalom egyik irányítója volt. 1934-ben felvették a KMP tagjai közzé. Ettôl kezdve rendszeres illegális [...]
Ez az oldal az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete Közalapítvány életrajzi anyagaiból készült.Szőnyben (Komárom-Esztergom megye) született, szegényparaszti családban. Gyerekkorában napszámosként dolgozott. Hat elemit, majd 1949-ben népfőiskolát végzett. Harcolt az első világháborúban, majd a Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadseregben, Szolnoknál román fogságba esett. Hazatérése után kubikos- és napszámosmunkát végzett. Az 1920-as évek elején [...]
Ez az oldal az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete Közalapítvány életrajzi anyagaiból készült.Bején (Szlovákia) született. Apja újságíró volt. Középiskolai tanulmányait a Prágai Német Állami Gimnáziumban kezdte, majd – miután 1938-ban családjával Budapestre költözött – a Budapesti Német Gimnáziumban fejezte be 1943-ban. A Színművészeti Akadémia elvégzése után, 1946 és 1949 között a Művész [...]
Ez az oldal az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete Közalapítvány életrajzi anyagaiból készült.Ankarában (Törökország) született magyar-svéd eredetű családban. Apja, aki tiszt volt a Vörös Hadseregben, a Tanácsköztársaság bukása után menekült Törökországba, ahonnan 1939-ben települt vissza. 1949-ben belépett az MDP-be. 1955-ben szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendezői szakán, a filmgyárban helyezkedett [...]
Ez az oldal az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete Közalapítvány életrajzi anyagaiból készült.Karcagon született. Apja béres tanyás, majd postai kézbesítő volt. Kisgyermekkorától mezőgazdasági segédmunkásként dolgozott. Az elemi iskola elvégzése után kitanulta a kovácsmesterséget. A front átvonulását egy tanyán bujkálva élte meg, majd a harcok elcsitultával visszatért Karcagra. 1944 őszén belépett a Vasas [...]
Ez az oldal az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete Közalapítvány életrajzi anyagaiból készült.Budapesten született. Apja etnológus volt, majd könyvtárigazgató a szegedi egyetem könyvtárában. A szegedi Piarista Gimnáziumba járt, ahol barátságot kötött Reitzer Bélával és Ortutay Gyulával. 1929-ben beiratkozott a szegedi egyetem jogi karára. Itt került közeli kapcsolatba Erdei Ferenccel. 1933-34-ben Bécsben, 1934-35-ben [...]
Ez az oldal az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete Közalapítvány életrajzi anyagaiból készült.Gyönkön (Tolna megye) született. Apja órás és aranyműves volt. A középiskolát a szegedi tanítóképzőben kezdte el, tanulmányai azonban a háború alatt félbeszakadtak. 1936-tól látogatta a szegedi munkásotthont, 1941-től a KMP tagja volt. 1943-tól a délvidéki Gádor községben volt tanító. Fegyvereket [...]
Ez az oldal az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete Közalapítvány életrajzi anyagaiból készült.Turán (Pest megye) született. 1935 és 1938 közt kalauzként dolgozott Budapesten. 1930-tól tagja volt az MSZDP-nek. 1935-től a villamos alkalmazottak szakszervezetének helyi titkára. 1939-től tagja a szakszervezet központi vezetőségének. Szakszervezeti aktivista munkája során 1942-ben letartóztatták és rendőri felügyelet alá helyezték. [...]
Ez az oldal az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete Közalapítvány életrajzi anyagaiból készült.Budapesten született. Hat középiskolai osztály elvégzése után rádióműszerésznek tanult, az ipariskolát kitüntetéssel végezte el. Előbb az Egyesült Izzó, majd a katonai szolgálat letöltése után az Orion műszerésze lett. Apját a világháború alatt államellenes tevékenységért internálták. 1945-től az MKP, illetve az [...]
Ez az oldal az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete Közalapítvány életrajzi anyagaiból készült.Szegeden született. Árvaházban nevelkedett, 1916-ban Makóra került. Az elemi iskola után Makón, majd Budapesten szobafestőként dolgozott. 1930-tól tagja volt MÉMOSZ-nak, 1931-től a KMP-nek. 1935-ben egyik szervezője volt az építőmunkások sztrájkjának, tevékenykedett az Egyesült Szakszervezeti Ellenzékben is. 1938-ban beválasztották a MÉMOSZ [...]
Ez az oldal az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete Közalapítvány életrajzi anyagaiból készült.Magyarbánhegyesen (Békés megye) született. A hat elemi után elvégezte a négy polgárit, de zsidó származása miatt nem tanulhatott tovább. Az év folyamán anyjával és egyik nővérével Auschwitzba deportálták, ahol mindkettőjüket elvesztette. A háború után Budapesten leérettségizett, majd felvették a budapesti [...]
Az Egyetemvárost megközelítő szovjeteket az őrség lőni kezdi a tűzharcban két egyetemista életét veszti. A helyőrség alakulatai nem veszik fel a harcot. A civil fegyveresek egy része a Bükkbe menekül, de nem veszik fel a harcot a szovjetekkel. Délután a megyei tanács épületében a megyei munkástanács tárgyal a tennivalókról, megállapodnak, hogy kitartanak a Nagy Imre-kormány [...]
4 órakor a szovjet csapatok megtámadják Debrecent, ágyúzni kezdik a postát, a városházát és a Kossuth Laktanyát. A bombázásban többen meghalnak, majd a bevonuló szovjetek lefegyverzik a magyar katonaságot. Letartóztatják a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány vezetőit és kiszabadítják a letartóztatott ÁVH-s tiszteket. A szovjet városparancsnokság kijárási tilalmat rendel el.
Békéscsabát a hajnali órákban elfoglalják a szovjet csapatok. A laktanya vezetője először tűzparancsot ad, majd visszavonja azt. A honvédség és a Nemzetőrség leteszi a fegyvert, de a Jókai Színháznál civilek és rendőrök lőnek a katonákra. Több szovjet katona és három békéscsabai meghal. A szovjet parancsnokság betiltja a Független Újság aznapi számának megjelenését, kijárási- és szesztilalmat [...]
Az előző napi parancsnak megfelelően a város védői tüzet nyitnak a szovjet sereg egységeire. A tiszthelyettes képző, légvédelmi és aknavetős alakulatok minegyike harcba bocsátkozik, de rövid időn belül feladják a reménytelen harcot. A bevonulók lefegyverzik az alakulatokat. A Szovjetunióból Szolnokra érkezik Kádár János és Münnich Ferenc, akik táviratban egyből kérik az ENSZ-től a magyar kérdés [...]
A hajnalban meginduló szovjet seregek megszállják a katonai objektumokat. A Belügyminisztérium megyei épületéből tüzet nyitnak a bevonuló seregre, mire harckocsival az épületre lőnek, egy ellenálló meghal. Szórványosan az egész városban fegyverropogás kíséri a bevonulást. Az ellenállók közül nyolcat megölt a szovjet hadsereg.
