Fiatal vendéglátós vagyok, két munkahelyem van, albérletben élek. Az első számú munkahelyemet rettenetesen imádom, mosolyogva megyek be dolgozni, nem érzem, hogy munka lenne. A főnökömmel, aki egyébként jóval idősebb nálam, két hónapja kezdtünk el kavarni. Szokásos meló utáni piálgatásnak indult, aminek az lett a vége, hogy amikor már nagyon lerészegedtünk, felmentünk a lakására és szexeltünk. Másnap reggel nyilván mindketten egy kicsit megbántuk, és megbeszéltük, hogy titkoljuk, nem ismétlődik meg. Két hétig tartottuk magunkat, aztán egyik éjszaka megcsörrent a telefonom, amikor éppen lefeküdni készülődtem.
Az olvasói levelet a főnök-beosztott témában kaptuk Pandora (ál)nevű olvasónktól, aki úgy sodródott bele a szeretői viszonyba, hogy észre sem vette.
„Hívott, hogy itt van a lakásom előtt, szeretne feljönni. Megint szexeltünk, elmondta, hogy nem tudja kiverni a fejéből, ami történt, és nem bírja tovább türtőztetni magát, nem is szeretné, hiszen ez nincs hatással a munkakapcsolatunkra. Egy ideig nem is volt, minden rendben zajlott, annyi változással, hogy minden második éjszaka vagy én aludtam nála, vagy ő nálam. Két hete kezdett el furcsán viselkedni a munkában és azon kívül is, nagyon szélsőséges lett. Egyik nap a szigorú főnököt játssza, másik nap megemeli a fizetésem, csak az enyémet, a kollégákét nem. Megbeszéli velem az üzleti dolgokat, megkérdezi a véleményem, és olyan feladatokat, pénzeket bíz rám, amiket még az évek óta ott dolgozó kollégákra sem. Félek, hogy egy idő után valakinek fel fog tűnni. Jól dolgozom, de mindenki más is, úgy érzem, nem érdemlek több fizetést vagy több bizalmat, és ez csak azért van, mert kavarunk. Ha ezt a kollégák megtudják, teljesen jogosan fognak megvetni. A magánéletben is a szélsőségek jellemzik, egyik pillanatban gyengéd, kedves, apró ajándékokat vesz, kedveskedik, aztán a másik pillanatban meg azt ecseteli a társaságnak, hogy milyen undorítónak tartja, ha egy főnök a beosztottjával kavar.
Elképzelni sem tudom, hogy mit érezhet, vagy hogy érez-e egyáltalán valamit. Nem tudom, hogy miért kivételezik velem a munkában, amikor nagyon jól tudja, hogy nem várok el semmi ilyesmit. És nem tudom, mit tegyek. Nem szeretném, ha véget érne köztünk az affér, de azt se, hogy ott kelljen hagyni a munkahelyem, mert kiutálnak a munkatársak, hogy én vagyok a csókos, aki a főnökkel szexel.”
Mit lehet tenni ilyen helyzetben?
A munkahelyeken rengetegen ismerkednek, és jó eséllyel bárki találhat magának társat, azonban a happy endhez sokkal több racionalitásra van szükség, mint amit a szenvedélyes szerelem és a romantika megengedne. A munkatársakkal jó sok időt töltünk együtt, napi 8-10 óra velük megnehezítheti, de meg is könnyítheti a mindennapokat. Szerencsés esetben hasonló gondolkodású, hasonló érdeklődési körű társaság verődik össze egy-egy igazán jó munkahelyen, pláne, ha a kollégák azonos korúak és speciális időbeosztásban dolgoznak: éjszakáznak, hajnaloznak, hétvégéznek. A vendéglátás tipikusan ilyen, így könnyen megtalálhat bárkit Ámor nyila a pult mögött.
Ha a munkahelyi hierarchia alá-felé rendelt kapcsolat, az megnehezítheti a viszonyt. Ami viszont egyenlő a heteken át tartó sírással, az az, ha szerelmi háromszög alakul ki, és a főnöknek van felesége – esetleg együtt is dolgoznak mind. Az is meglehet, hogy a főnöknek nem ez az első viszonya a beosztottjával, korábban már előfordult az életében, és mondhatni ő járt jobban. Ilyen esetek is előfordulhatnak, így az olvasónak sajnos minden eshetőséggel számolnia kell. Pandora kérdése az, hogy mit tegyen, hiszen nem szeretne különleges bánásmódot, nem szeretne lebukni és céltáblával a hátán dolgozni. Ezeket a problémás köröket egyetlen egy módon lehet elkerülni: ha szabályokat állítanak fel együtt. Ebben legyen az is benne, hogy érzelmi intelligenciával kezelje a főnök a helyzetet, és ne mondjon mások előtt degradáló megjegyzéseket.
Célszerű szem előtt tartani, hogy a munkahelyi kapcsolatokból sok-sok félresikerült történet születik, de ez megakadályozható, ha mindketten tisztában vannak azzal, mit lehet és mit nem. Amennyiben pedig komolyabbra fordul a kapcsolat, és a közös jövő tervezgetése, például nyaralás is szóba kerül, akkor egyikük jobb, ha feláldozza a munkahelyét a szerelemért és keres egy másik munkahelyet.
A levélben arról is olvashatunk, hogy a főnök az, aki kezdeményezte a folytatást, és ő az, aki nehezebben kezeli a szituációt: olyan felelősséget tesz a szeretőre/beosztottra, ami indokolatlannak tűnik. Emellett egyáltalán nem kedves tőle, hogy lekezelően beszél arról, mi a véleménye arról, ha valaki a főnökével kavar a munkahelyen: ez bizony rosszul esne bárkinek. A férfi nagy valószínűséggel szintén vívódik, és kellemetlenül érzi magát, ez vezérelheti ilyen mondatokra, azonban ha nincs senkije, és jól érzi magát az olvasónkkal, akkor a továbbiakban a kedvességet és az udvarlást inkább más irányban lenne okos kifejeznie, mint a fizetésemelés.
Sajnos ez már olyan helyzetet is teremthet később, ami súrolhatja a zaklatás fogalmát: mi lesz, ha a beosztott nem akarja folytatni a viszonyt, beleszeret másba? A főnök megvonja a fizetésemelést? Vagy csak akkor tarthatja meg az olvasónk, ha továbbra is lefekszik vele? Pontosan ezek miatt a későbbi igen nagy volumenű lehetséges problémák miatt fontos leülni és ketten együtt közös szabályokat hozni.
A sorozatunk többi cikkét ide kattintva olvashatod el.
Kiemelt kép: Besenyei Violetta
