– Számítottál arra, hogy esetleg nem kerülsz be a legjobbak közé? Most mennyire látod reálisan a visszatérésedet?
– Reméltem, hogy igen, de közben tudtam, hogy nyolc év nagyon hosszú idő, és én azóta nem álltam színpadon, nem léptem közönség elé. Ráadásul nagy volt a tét, ideges voltam, a szövegre koncentráltam, elrontottam. Nem sikerült. Utána sírtam, de most már beletörődtem, hogy nem a Megasztáron keresztül vezet az én utam. Egyébként a szervezők ajánlották, hogy Amy Winehouse Rehabjét adjam elő, parókában, mondván, ez illik a személyiségemhez. Ha jól meggondolom, egy Cindy Lauper jobb lett volna… Már mindegy. Annyit tudok, hogy mindenképpen vissza kell térnem. Nem tudom, miként. Talán lát bennem valaki fantáziát és segít.
– Amikor kiváltál a Sugarloafból, az pont egy találkozás hatására történt…
– Igen, de ez már a múlt. Nem szívesen gondolok rá. Le akarom zárni. Akkoriban ismerkedtem meg egy fiúval, aki a szerelmem lett, és meggyőzött arról, hogy kezdjek szólókarrierbe. Azt ígérte, segít mindenben, de csúnyán cserbenhagyott, magamra maradtam. Az is lehet, persze, hogy nélküle is ott hagytam volna a Sugarloafot, más gondok is voltak.
– Például?
– Már nem voltam saját magam. Ami eleinte ösztönből jött, azt később már meg kellett játszanom. Kinőttem azt a szerepet, nem voltam hiteles. Másrészt elfáradtam, és amikor szóltam, hogy néhány hétre elmennék pihenni, nem engedtek. Azt hiszem ez volt az utolsó csepp a pohárban, hogy munka helyett Egyiptomba utaztam. Amikor hazajöttem, Szabiék már nem marasztaltak.
Fotó: TV2
– Annak idején hogy kerültél be a zenekarba?
– Castingon választottak ki, nagyon jó volt, örültem, hogy a csapat tagja lehettem. Reméltem, ezzel megoldódnak a nehézségeim. Korábban hostessmunkákat vállaltam, hogy megéljek. Ekkor figyelt fel rám Tomor András, pornóproducer, és abban a pillanatban jó ötletnek tűnt a filmezés. Persze, amikor 2003-ban Tomor bedobta a köztudatba a videót, már ismert énekesnő voltam, nagyon kínosan éreztem magam. Elbánt velem. Ma már tudom, nagyon rossz döntés volt, de végülis nem kifejezetten ezen siklott mellékvágányra az életem. Én hagytam magam, és egész életemben kihasználtak.
– Évek óta civil munkát végzel, vendéglátóztál itthon és külföldön. Azt sem tagadod, hogy nehézségeid vannak. Mifélék?
– Azt hiszem, a mai napig nem tudom feldolgozni, hogy kikerültem a zeneiparból. Dolgoztam, hogy fenntartsam magam, de közben depressziós lettem, gyógyszereket szedtem, de nem segített. Kórházba kerültem, de saját felelősségemre kijöttem. Úgy éreztem, tabletták nélkül, önerőből kell talpra állnom és szembenézni a problémáimmal. Egy időbe azt terjesztették, hogy drogozom, de ez nem igaz. Kipróbáltam sok mindent, mint nagyon sokan, de nem vagyok függő alkat. Nem vagyok rajta semmilyen szeren. Még az antidepresszánsokat sem szedem. A legnagyobb nehézség az, hogy lehet, irreális célt tűztem ki, amiről nem tudom, elérhetem-e. Néha úgy tűnik, olyan messze van, máskor meg úgy érzem, egészen közel. Emellett valamiféle megfeleléskényszer is mozgat.
– Az elmúlt nyolc év alatt meg sem próbáltál újra színpadra állni?
– Támogatás nélkül, egyedül nem tudok elindulni. Ahhoz pénz kellene, segítség, új dalok, hogy a régi slágereken túl mást is fel tudjak mutatni. Közben pedig volt, hogy teljesen más foglalkoztatott, külsőségek. Például megnagyobbítattam a melleimet, utáltam, hogy olyan lapos vagyok.
– A castingon a Megasztár stúdiójában Tóth Szabi is izgult érted. Később azt nyilatkozta, jó hangú lánynak, értékes embernek tart, aki rossz döntések sorát hozza az életben. Azt sem tagadja, hogy amikor a Mega-színpadon álltál, a könnyeit nyelve arra gondolt, vajon hibás-e abban, hogy mindent újra kell kezdened.
– A szereplésem után beszéltünk, és kérdezte, hogy miért nem kértem segítséget tőle, miért nem hívtam fel. De hogy tehettem volna? Viharosan váltunk el, nem tartottuk a kapcsolatot. Akkoriban, amikor a szólókarrierem nem indult be, jó lett volna, ha mellém áll. Úgy is mondhatnám, hogy szarban hagyott, de nem hibáztatom, neki a Sugarloafra kellett koncentrálnia, és egy ponton túl én is elzárkóztam. Most azonban nyitnom kell, muszáj. Ismerkednem kell a zenészvilágba tartozó emberekkel, hátha valaki meglátja bennem a lehetőséget és segít. Ma egy zártkörű születésnapi buliba megyek. Talán éppen ott találkozom valakivel…
