A szokásos téli szünet után kedden este az egyenes kieséses szakasszal folytatódik a Bajnokok Ligája, ráadásul rögtön egy olyan párosítással, amelyre szerencsére még nem volt lehetőségünk ráunni az elmúlt években. A Juventus és a Tottenham partija nem csak azért lehet érdekes, mert új impulzust ad az elmúlt években a megcsontosodó erőviszonyok okán sok esetben kiszámíthatóan csordogáló BL-tavasznak, de arra a kérdésre is választ adhat,
A Maurício Pochettino által dirigált Tottenham az utóbbi néhány évben szisztematikus és aprólékos munkával zárkózott fel az angol elitklubok mögé-mellé. Az argentin edző első évében a Spurs még csak ötödik lett a tabellán, majd egy harmadik hely következett, tavaly pedig a csapat már a bajnok Chelsea első számú kihívója volt a ligában. És bár nyernie még semmit sem sikerült a Harry Kane, Dele Alli, Christian Eriksen fémjelezte klubnak, abban nagyjából közmegegyezés van a szakírók között, hogy a Spurs focija – főleg taktikailag – az egyik legszínvonalasabbnak számít a szigeten.
Juventus v Tottenham#UCLdraw pic.twitter.com/7lSCHLtf4j
— UEFA Champions League (@ChampionsLeague) 2017. december 11.
A Juventus ehhez képest bőven másik polc. Massimiliano Allegri csapata zsinórban hetedik olasz bajnoki címére hajt, emellett pedig európai szinten is állandó tényező: az elmúlt három szezonban kétszer is eljutott a Bajnokok Ligája döntőjéig, és mind a két alkalommal csak egy spanyol gigász (előbb a Barcelona, majd tavaly tavasszal a Real Madrid) tudta megfosztani a végső győzelemtől. Nem kérdés, hogy a Juve idén is a legrangosabb európai klubtrófeára hajt, annál inkább, mert a serleg 1996 óta hiánycikk a torinói klubszékház vitrinjében.
Matuidi és Dyabala hiánya lehet a kulcs
A párharc egyik legérdekesebb kérdése az, vajon melyik csapat tudja ráerőszakolni saját stílusát az ellenfélre? A Juventus van kényelmesebb helyzetben: a hazai bajnokság meccsei kevés kivételtől eltekintve nem igazán jelentenek kihívást a csapatnak, Allegri pedig december eleje óta kedvére analizálhatja a Spurs gyenge pontjait.
Ehhez vegyük hozzá, hogy az olaszok embertelenül jó formában vannak. Utolsó tizenhat(!) meccsükön nem kaptak ki – a sorozatba két döntetlen csúszott be, a már sehova sem számító Barca elleni BL-meccsen, illetve az Inter elleni hazai rangadón -, mindezt ráadásul úgy, hogy eközben mindössze egyetlen gólt nyeltek be érkezési oldalon.
Allegri hetek, sőt, hónapok óta arról beszél a sajtónak, hogy a Juventus tavaszra időzíti a csúcsformát, és akkora fog összeállni a csapat, amikorra arra igazán szükség van – nyilván Európában is. Hogy az edző mennyire nem a levegőbe beszélt, azt jól mutatják a Juventus idei naptári évben eddig elért eredményei, íme:
- vs. Torino 2-0
- vs. Cagliari 1-0
- vs. Genoa 1-0
- vs. Chievo 2-0
- vs. Atalanta 1-0
- vs. Sassuolo 7-0
- vs. Fiorentina 2-0
A Fabio Capello legszebb napjait idéző eredménysor jól mutatja: a Juve védekezésben kemény, mint a kád széle, elöl pedig legalább annyira hatékony, mint Cristiano Ronaldo kozmetikusa.
A lehengerlő védekezési mutatók kulcsa elsősorban az, hogy Allegri a novemberi bukdácsolás után újratervezte a csapat középpályás játékát. A tavaly tavaszra megkomponált 4-2-3-1-es rendszer már nem nyújtott elegendő védelmet a Leonardo Bonucci távozásával némiképp meggyengülő bekksornak, így az edző átállt 4-3-3-ra.
Ebben a felállásban kevésbé jöttek ki a mélységi irányító, a bosnyák Miralem Pjanic védekezési hiányosságai, ráadásul Blaise Matuidi személyében a Juve szert tett egy olyan középpályásra is, aki robbanékonyságával időnként képes volt felpörgetni a játék sebességét a középső harmadban.
A francia azonban sérült, így biztosan kihagyja a mai meccset, mint ahogyan nem lesz ott a pályán az a Paulo Dybala sem, aki bár felépült őszi sérüléséből, egyelőre nem elég fitt ahhoz, hogy játszani is tudjon. Az ő hiányában egyértelműen a kilencvenmilliós Gonzalo Higuaíntól várják a gólt az olaszok drukkerei, más kérdés, hogy a centernek kevés nagyobb réme van az egyenes kieséses szakasz meccseinél. Éppen ezért lesz kulcsfontosságú, hogy milyen támogatást kap hátulról: a kényszerbalszélső Mario Mandzukic és a brazil Douglas Costa (esetleg Federico Bernardeschi) feladata lesz levenni a terhet az argentin játékos válláról.
A tempó, az iram, a sebesség
Mivel Matuidi helyett várhatóan a jóval kevésbé dinamikus Marchisio kap helyet a Juventus középpályáján, az olaszok elsődleges érdeke az lesz, hogy lassítsák a játék tempóját. Innentől válik érdekessé, hogy mit lép Pochettino: vajon a biztonságot tartja majd a legfontosabbnak idegenben – ezt jelezné a belga Mousa Dembélé és a kenyai Victor Wanyama együttes játszatása -, vagy inkább saját csapata erényeit akarja majd kidomborítani? Az erre a kérdésre adott válasz egyben azt is megméri majd, mennyire hiszi el magáról a Spurs, hogy az európai kupaporondon is tényező tud lenni ezzel a játékoskerettel.
Az előjelek alapján az tűnik valószínűbbnek, hogy a Tottenham alkalmazkodni próbál majd a Juventus stílusához. A Spurs ebben a szezonban döntően ezt csinálta, pláne, ha idegenbe utazott: a Real Madrid és a Dortmund ellen is elsősorban lehengerlő kontrajátékuknak köszönhetően tudtak jó eredményt elérni, nem pedig azzal a dominanciára törekvéssel, ahogy a Premier League-ben játszanak. A váltásnak ráadásul erőnléti okai is lehetnek, lévén a Spurs hárommal több meccset játszott már ebben az évben, mint a Juventus – miközben Genoák, Chievók és Sassuolók helyett az Arsenal, a Liverpool és a Manchester United jött szembe az előző tizegynehány napban.
Ha valóban így lesz, és Pochettino tényleg óvatosra veszi a figurát Torinóban, akkor nagyjából a következő meccskép rajzolódhat ki a várható kezdők alapján:
Ebből már látszik, hogy a meccs két kulcskérdés köré szerveződhet:
- Vajon meg tudja-e nyerni a középpályás csatát a Spurs azzal, hogy emberelőnyt pakol a pálya közepére (a mágnestáblán narancssárgával jelöltük a kérdéses területet), vagy éppen ellenkezőleg, Pjanic szabad játékának köszönhetően a Juventus szabja majd meg a játék tempóját és irányát?
- Erőlteti-e majd a széleket a Spurs, rájátszva arra, hogy a Juventus védelmének leggyengébb pontja a Khedira-De Sciglio-Benatia háromszög a pálya jobboldalán? És elég lesz-e ehhez egy kicsit a vonalak irányába kitolt Eriksen, vagy Pochettino beáldozza az egyik középpályását annak érdekében, hogy pályára tehesse a szélvészgyors koreai támadót, Hjong-min Szont?
Kiderül.
Egy tuti, beszédtémából nem lesz hiány, akik pedig szeretik szakmai mélységeiben látni a játékot, azok még napokkal a meccs után is elemezgethetik a látottakat. Apropó látottak: a meccset az M4 Sport közvetíti, 20:00-tól stúdió és felvezetés, 20:45-től pedig maga a meccs.
