Az F-csoport boldog továbbjutóitól már mutattunk be figyelemre méltó kulturális elemeket, azonban a két távozótól még nem. Pedig szarajevói illetőségű egyik kedvenc filmzenészünk, de nem szaladnánk előre, hiszen közmondással is készültünk. Eszerint “a tanács olyan mint az orvosság, minél keserűbb, annál jobb“. Gyanítjuk, hogy ezt már sokszor éreztétek ti is a saját bőrötökön.
És ha már a bőrnél tartunk, igazi lúdbőröztető dallal siratjuk a csapat rövid szereplését. Goran Bregovic szívhez szóló zenéje Emir Kusturica A cigányok ideje című filmjéből talán nem annyira ismert, mint a rendező Macskajaj című remekéből a Bubamara. De higgyétek el, van annyira jó. Sőt szerintünk jobb is.
Kisebb dilemmát okoztak nekünk az irániak, amit úgy oldunk fel, hogy mindkét nekünk megtetsző mondást megosztjuk veletek. Egyrészt ars poeticának sem utolsó az, hogy „Az igazi bölcs az, aki mindenkitől tanul“. Másrészt szép kép, ezért kihagyhatatlan a cikkből hogy „Az őr álma a tolvaj lámpása“.
Ahogy az olaszok búcsújához is vidám dalt tálaltunk, most is hasonlóra vágytunk. Ezért egy rágógumi könnyedségű darabot választottunk ki iráni zenei terméséből. Gondoltuk mi a klip Barobax klipje alapján. A Wikipedia aztán rávilágított, hogy egy underground popzenekarral van dolgunk, akiket cenzúráznak otthon. Életvidám, szerethető csapat és amennyire ki tudtuk hámozni, ugyanazokról a dolgokról énekelnek, mint nálunk a popsztárok, ez a dal például egy dögös, csalfa lányhoz íródott.
