Az utolsó középdöntő-mérkőzés előtt az már nyilvánvaló volt, hogy a magyar válogatott az utolsó helyen zárja a csoportját, azaz biztosan nem éri el a szövetség által kitűzött célt, a legjobb nyolc közé jutást.
Szlovénia ugyanakkor még abban is reménykedhetett (még ha minimális eséllyel is), hogy eléri az elődöntőt – így is kezdte a meccset, hiszen a 4. percben már 4-2-re vezetett. Azt előzetesen is tudni lehetett, hogy a fő cél Ana Gros hatástalanítása és a beállósok körüli védekezés kulcsfontosságú. lesz. Utóbbiban akadtak hiányosságok, hiszen Valentina Klemencic és Natasa Ljepoja is 2-2 találatig jutott az első félidőben, ugyanakkor a Győri Audi ETO klasszis jobbátlövője nem volt eredményes (a szlovén válogatott gólrekordere a 31. percben talált be először a meccsen).
A védekezésünkre ezúttal nem lehetett sok panasz, Klujber Katrin biztos kézzel lőtte a heteseket, és ha Kuczora Csenge kicsit pontosabban céloz, és nem a kapufát forgácsolja szét, akkor az állandósuló kétgólos előny tovább nőhetett volna.
A félidő vége azonban a hazaiaké lett, a balszélső Ema Abina egymás után két gólt szerezve 13-13-nál egyenlített, Klujber és Barbara Lazovic gólváltásával pedig kialakult a félidei 14-14-es eredmény.
Fordulás után ugyanazt a határozott és eredményes magyar csapatot láthattuk, amelyet az első félidőben. A kapuban Szikora Melinda fontos védéseket mutatott be, és ugyan Klujber hetest rontott, a 43. percben 23-20 állt Magyarország neve mellett.
Dragan Adzic megpróbálta időkéréssel felrázni a nagyon fáradt hazaiakat, de ezt a meccset már nem engedte ki kezéből a magyar csapat. Ugyan ötgólos előnyét (26-21) nem tudta tartani, Gros hetesével az 56. percre 26-24-re felkapaszkodott az ellenfél, ám Vámos, majd Lukács megnyugtatta a kedélyeket.
