Azt az MTI, de még a veszprémi Veol.hu is kiemelte tudósításában, hogy túlzásnak tűnt a szegedi Rosta Miklós 8. percben kapott piros lapja, csakúgy, mint a hazaiaknál Omar Jahja kizárása.
A mérkőzés kapcsán megkerestük Bonifert Ferencet, a Játékvezetői Albizottság elnökét, aki elismerte, hogy teljesen természetes egy Veszprém-Szeged rangadó esetében, hogy mindenkinek megvan a maga véleménye, sőt a szurkolói szemüvegtől függően adott esetben mindenki másként látja ugyanazt a dolgot.
Sem hivatalos panasz, sem informális megkeresés, jelzés eddig nem érkezett hozzánk, és remélem, nem is fog
– mondta Bonifert. „Tény és való, hogy voltak játékvezetői hibák a mérkőzés alatt – olyan mérkőzés nincs, ahol ne hibázna akár játékvezető, akár játékos, akár edző –, de olyan nem, ami eldöntötte volna a rangadót.”
Elmondta, hogy a játékvezetők munkáját utólag mindig értékelik és közösen keresik a fejlődés lehetőségeit.
„A játékvezető ellenőrök személyesen a mérkőzés helyszínén vagy utána videó alapján értékelik a kollégák döntéseit 10 fő- és 39 alszempont alapján (1-10-es, illetve 1-5-ös skálán), valamint szövegesen is adnak visszajelzést mind a játékvezetők, mind az albizottság részére. A játékvezetők is elvégzik önértékelésüket ugyanezen szempontok mentén és az ellenőrrel meg is beszélik a mérkőzést, kapnak olyan útravalót, amely alapján a következő mérkőzéseken teljesítményükön javítani tudnak, illetve esélyt kapnak arra, hogy fejlődjenek. Ezen túlmenően a top játékvezetők gyakorlatilag minden egyes mérkőzésüket visszanézik videón, és utólag keresnek tanulságokat, valamint a Játékvezetői Albizottság az egész forduló valamennyi mérkőzéséből összeállított videosorozatot elemez minden héten, és ad visszajelzést az adott mérkőzés játékvezetőinek a különleges szituációkkal kapcsolatban.”
Arra a kérdésünkre, hogy éppen a viták elkerülése végett nem merült fel, hogy a nagy rangadókat esetleg külföldi bírók vezessék, Bonifert azt mondta, rengeteg érv, illetve ellenérv sorakoztatható fel.
„Valószínűleg soha nem lesz ebben örökérvényű igazság, a részigazságok őrzői pedig nehezen fognak konszenzusra jutni. Volt már példa külföldi játékvezetőkre, például a 2019-es férfi bajnoki döntőben, és ott is akadtak vitatott esetek, utólag nem volt egyértelmű konszenzus a megoldás helyességéről. Magyar játékvezetőink rendszeresen vezetik topcsapatok Bajnokok Ligája-mérkőzéseit, valamint válogatott mérkőzéseket – a legtöbb esetben mindenki megelégedésére –, miközben külföldi játékvezetők teljesítményére is akad magyar csapatok részéről kifogás európai kupameccseken.
A magyar játékvezetők Európa egyik legjobb bajnokságában tudnak fejlődni, rutint szerezni, jó lenne ezt a tapasztalatot mindenhol kamatoztatni, nem csupán az európai kupameccseken külföldi csapatok számára.
Azt nem vitatja, hogy a világ top három játékvezető-párosának egyike bármely ország bármely bajnokiját meg tudná oldani. De ez a gondolatmenet odavezetne, hogy akkor ezeknek a párosoknak kellene vezetniük mindenhol a rangadókat.
„Ha viszont kinyitjuk az ollót, és a top 3 helyett top 10 vagy top 20 játékvezetőkről kezdünk beszélni, akkor egyrészt ebbe a körbe magyar párosok is beletartoznak, másrészt elérünk ahhoz a körhöz, akikkel szemben például BL-mérkőzéseken ugyanazok a csapatok emelnek kifogást, amelyek szurkolói külföldi játékvezetőket szeretnének a bajnoki meccsekre.”
