Sport koronavírus

Kirsner Erika első nyilatkozatával olajat öntött a tűzre

A Magyar Kézilabda Szövetség elnöksége a gyermeket váró Pálinger Katalin helyett/mellé Kirsner Erikát nevezte ki a női válogatott és a női szakág felelőseként. A korábbi 138-szoros válogatott, BL-döntős szélsőnek egy nyilatkozatával máris sikerült felkorbácsolnia az indulatokat.

Húsvét előtt döntött arról a szövetség, hogy a koronavírus-járvány bizonytalan kimenetele miatt befejezettnek nyilvánítja a magyarországi bajnokságokat, a kupasorozatot, se bajnokot nem hirdetnek, se kiesők nem lesznek.

Vége a magyar kéziszezonnak, nincsenek bajnokok és kiesők
Az MKSZ elnöksége befejezetté nyilvánította a hazai bajnoki és kupasorozatokat.

Információnk szerint az NB I-es klubok által alkotott liga- és az amatőrtanács is egyöntetűen támogatta a döntést. Ami mégis indulatokat kavart a szakmában, az a határozat azon része, miszerint a következő nemzetközi kupaszezon indulásánál nem a lezárt bajnokság sorrendje a mérvadó, hanem a 2018-19-es végeredmény. A férfibajnokság aktuális harmadik helyezettje, a Gyöngyös, és a női bajnokság második helyén álló Siófok edzői és játékosai kiabáltak legharsányabban felháborodásukban. Előbbi EHF-kupát, utóbbi pedig minden bizonnyal a BL-szabadkártyát érő helyen állt, de ezek szerint hiába, mert így a jobb tavalyi helyezésnek köszönhetően a csurgói férfiak, illetve a ferencvárosi lányok indulhatnak helyettük.

Kirsner Erika azzal öntött olajat a tűzre, hogy a DigiSport Reggeli Start című műsorában elég szerencsétlenül interpretálta az elnökségi ülésen elhangzottakat, a szövetség határozatát. A döntés meghatározó szempontjának nevezte, hogy

  • a Fradi adja a válogatott 80 százalékát, és
  • „fontos az, hogy a magyar válogatott játékosai a BL-ben edződjenek”.

A 24.hu és a Sport Televízió közös podcastjában, a Kézivezérlésében Borsos Attila kritizálta az MKSZ határozatát és Pálingert, és még inkább Kirsnert is a nyilatkozatáért (túl azon, hogy a szakágfelelős nincs tisztában a női keret összetételével, mert az a nyolcvan százalék valójában csak negyven).

Kézivezérlés: Fradi, Siófok, válogatott - mégis kinek az érdeke?
Hatalmas hullámokat vert a szövetség döntése, hogy lefújják a kézilabda-bajnokságokat, és a tavalyi eredményeket veszik figyelembe. A SportTV és 24.hu közös podcastjában ezt a vitatott döntést járta körül Ágai Kis András és Borsos Attila.

Borsos szerint

  • az MKSZ-döntés ellentmond a sport alapszellemének, miszerint a versenynek a pályán kell eldőlnie, egyenlő feltételek mellett.
  • Olyan megoldás, amit a jövő évad nemzetközi kupaindulását illetően a szövetség választott, sehol máshol nincs Európában (lásd alul a keretest).
  • A Siófokot sújtó döntés minden bizonnyal még a fradisták többsége szerint sem fair.
  • Ezért az egységes döntéshozatal a másod-, harmadosztályban, az amatőr és gyermekbajnokságokban még rendben lenne, de a női és a férfi NB I-ben, NB II-ben érdemes lett volna valamennyi szempont figyelembevételével akár más és más határozatot hozni.

Hogy magyarázza mindezt az MKSZ?

A 24.hu érdeklődésére Novák András tette átláthatóbbá a döntésük hátterét. A szövetség főtitkára szerint nem másfél óra alatt hoztak határozatot, hanem alapos előkészítést követően, minden érdekelt bizottság bevonásával. Azt a kérdést például, hogy le kell-e zárni a bajnokságot, végül 26:2-es arányban döntötte el a liga.

Amióta leállt a bajnokság, azaz egy hónapja, az összes napi információt az elnökség rendelkezésére bocsájtottuk, így a liga, az amatőr tanács és a versenyigazgató véleményét is, valamint  nemzetközi és más hazai sportági szövetségek példáját is eléjük tártuk. Ezekből kiderült, ott hirdethettek végeredményt és kupaindulókat, ahol a bajnokságban azonos lejátszott mérkőzés mellett már csak kevés meccs volt hátra. Nálunk ez nem áll fenn. Mindkét NB I-es bajnokságban 20, 19, és 18 fordulót játszó csapatokat találunk, így mindkét bajnokságban 6-8 forduló van hátra

– érvelt az operatív igazgató. És valóban. Ha például a döntést bíráló Gyöngyös (amelynek a Csurgó már fel is ajánlotta a nemzetközi kupaindulás lehetőségét) helyzetét nézzük, azt látjuk, hogy még a Szeged, a Veszprém, a Tatabánya, illetve a Ferencváros ellen meccseltek volna, a két közvetlen rivális ellen ráadásul idegenben. Ugyan a zárás pillanatában a harmadik helyen állnak, vezetnek három, illetve négy ponttal a Tatabánya és az ötödik Fradi előtt (utóbbi eggyel kevesebb meccset játszott, mint a Gyöngyös), de ki tudja, lehet, hogy ebből a nehéz sorozatból végül ötödik helyen jöttek volna ki.

A szurkolók szemében nyilván az NB I, a Magyar Kupa, a feljutók, kiesők, illetve a nemzetközi kupaindulást érő helyek állnak reflektorfényben, emiatt 8-10 NB I-es csapatnál a legnagyobb a sérelem. Az elnökség egyetértett abban, hogy mivel minden klub a saját, egyedi problémáival küzd, és mindenkinek a sajátja a legnagyobb, olyan döntést kellett hozni, amely a Magyarországon futó minden, nagyjából 110 bajnokságra érvényes. Ebben a helyzetben nincs, nem is lehet mindenkinek megfelelő határozattal előállni. Kijelenthető; ha nem így döntünk, összességében sokkal nagyobb lett volna a kár a teljes magyar kézilabda spektrumában. Ezért a döntésünk ugyan nem jó, de a legkisebb rossz

– állt ki az operatív igazgató a testület döntése mellett.

Kim Rasmussen beperli a kéziszövetséget
Pálinger Katalin furcsállja a dán edző lépését.

Novák András hozzátette: „Mindvégig ez a logika határozta meg az elnökség gondolkodását, nem pedig az, hogy egyes kluboknak kedvező, vagy másoknak éppen hátrányos döntést hozzon. Ezért az ülésen valóban elhangzó, Pálinger Kati és Kirsner Erika női válogatottat érintő szakmai felvetése ugyan önmagában helytálló, de éppen az egységes rendezés szándéka miatt az elnökség azt nem vehette figyelembe a döntéshozatalkor.

Valóban félreérthető nyilatkozatot tett Erika a DigiSporton, de a szakmai véleménynyilvánítás lehetőségét nem lehet elvenni tőle, sőt feladata, hogy azt elmondja. Más kérdés, elvi döntés született, egyedi szakmai megfontolások nélkül. Így a nemzetközi kupaindulók meghatározásánál kizárólag a tavalyi bajnoki sorrend lehetett a döntő szempont, a Fradi nyolc női válogatott játékosa és számos egyéb érv nem.

Hogy állnak a fontosabb kézilabda bajnokságok Európában?

Bajnokságok, ahol még kivárnak:

A német bajnokság:

A leginkább piaci alapon prosperáló és a legnagyobb bevételű Bundesliga április 5-én közleményben tudatta, hogy az elsődleges cél továbbra is a bajnokságok folytatása. Az április 23-i határidőt kitolták május 16-ig, eddig kell legkésőbb újrakezdeni ahhoz, hogy be tudják fejezni. A REWE Cup Final4-t június 27-én és 28-án szeretnék megrendezni. A német szövetség a kormány döntéseitől teszi függővé a saját határozatát, amennyiben a koronavírus-járvány miatt nem sikerül folytatni, később döntenek a bajnoki címekről és a kupaindulásról. Így állnak most a német élvonalbeli bajnokságok.

  • férfiak: 18 csapat, 34 forduló, 26-27 fordulót játszottak le – 1. Kiel, 2. Flensburg
  • nők: 14 csapat, 26 forduló, 18 fordulót játszottak le – 1. Dortmund

A spanyol bajnokság:

Április 25-re van kiírva a következő férfi, május 2-re a női forduló, jelenleg ez a helyzet:

  • férfiak: 16 csapat, 30 forduló, 19 lejátszott forduló – 1. Barcelona, 2. Ademar
  • nők: 12 csapat, 22 forduló, 16 lejátszott forduló – 1. Bera Bera

A horvát bajnokságokat április 15-ig felfüggesztették, de ott a férfiaknál az a furcsa helyzet állt elő, hogy a PPD Zagreb és a Nexe még egy bajnokit sem játszottak. A felek ugyanis a SEHA Ligában indultak, a hazai ligában csak a rájátszásban kapcsolódtak volna be – ez viszont még el sem indult.

 

Az Orosz Kézilabda Szövetség hétfői határozata szerint a szezon sorsa április 24-e után dől el, addig reménykednek az újraindítás lehetőségében. Az EHF végrehajtó bizottsága április 24-én ülésezik, akkor nyújt be új terveket az európai kupasorozatok és a válogatott selejtezők időpontjairól. Az oroszok annak függvényében lépnek. De a szövetség honlapján az is olvasható, hogy nem zárják ki az orosz bajnokság korai befejezésének, és a jelenlegi állás végeredményként történő elismerésének lehetőségét.

 

A nőknél a Rosztov-Don végzett az alapszakasz élén (22 mérkőzés, 43 pont), megelőzve a Togliattit (22/37), ők ezzel a rájátszásban már elődöntősök. A férfiaknál a Csehovszkije Medvegyi lett a legjobb az alapszakaszban (22/40) a Sztavropol előtt (22/37).

 

Kivárásra játszik a román szövetség is, ahol a 14 csapatos férfibajnokságban a Dinamo Bucuresti vezet (21 mérkőzés, 55 pont) a Potaissa Turda (22/50) előtt. A nőknél viszont ugyan a címvédő Ramnicu Valcea áll az élen jobb gólkülönbségének köszönhetően (18 meccsen 43 pontot szerzett), de a 2. CSM Bucuresti egy meccsel kevesebbet játszott. A 13 csapatos bajnokságból még 6-7 forduló lenne hátra.

Ahol már befejezték a bajnokságot:

A francia bajnokság:

A franciák is úgy döntöttek, lezárják a bajnokságokat, ők hirdettek bajnokot (a férfiaknál a PSG nyert és indul majd a BL-ben) és nemzetközi kupaindulókat az aktuális állás alapján. Kieső nincs, ellenben két csapattal növelik a létszámot a férfimezőnyben – ezt a lépést 2021-re tervezték, de előrehozták. A férfiak bajnokságából nyolc forduló volt még hátra.

 

A norvég bajnokság:

A szövetség már március közepén úgy döntött, ennyi volt, a maradék mérkőzéseket nem játsszák le. A 12 csapatos női ligában a Vipers lett a bajnok (21 meccsen szerzett 40 pontjával) a Storhamar (22/38) és a Byaasen (22/30) előtt. A szintén 12 csapatos férfibajnokságban 21 fordulót rendeztek meg, a 37 pontos Elverum kapta az aranyérmet az ÖIF Arendalt (31) és a Dramment (30) megelőzve.

 

A svéd bajnokság:

A szezont március végén lefújták, nincs bajnok és nincs kieső. A férfiaknál a HK Aranäs feljutott a legjobbak közé, míg a bajnokság állása szerint az első helyen álló Alingsas HK indulhat a BL-ben (ha lesz rá lehetősége). A nőknél a H65 Höör állt az élen, azaz övé lehet a lehetőség, ha úgy alakul.

 

A dán bajnokság:

Április 7-én Per Bertelsen elnök bejelentette: pár fordulóval a vége előtt lezárták a bajnokságot, bajnokot, kiesőt és feljutót is hirdettek, a férfiaknál az Aalborg, a nőknél az Esbjerg indul majd a BL-ben. Továbbá minden kérdéses helyen kijelöltek tartalékcsapatokat, ha valamelyik klub csődbe jut, vagy anyagi okok miatt nem vállalja például a feljutást, a nemzetközi szereplést.

 

Az elnök épp azt nyilatkozta eztán, mint Novák András: „A Dán Kézilabda Szövetség szerint a lehető legrosszabb történik, de a lehetséges forgatókönyvek közül a lehető legjobbat választottuk”.

 

Az izlandi bajnokság:

Április 8-án bejelentették, hogy két-hévége a szezonnak, két-három fordulóval a vége előtt végeredményt hirdettek a jelenlegi tabella alapján: a férfiaknál a Valur Reykjavik, a nőknél a Fram Reykjavik a bajnok.

 

Az osztrák bajnokság:

Április 1-jén jelentették be, hogy az az összes bajnokságot befejezik. Nincs bajnok, se kupagyőztes, se kieső.

 

A lengyel bajnokság:

Az alapszakasz vége előtt befejezettnek tekintik a jelenlegi végeredmény elfogadása mellett (a férfiaknál a Kielce, a nőknél a Lublin a bajnok), kiesők viszont nem lesznek. A kupákban a negyed- és elődöntőket, valamint a finálékat a következő szezon kezdete előtt szeretnék megrendezni.

 

A szlovén bajnokság:

A szlovén bajnokság is véget ért, igaz, ott egyébként is egyértelmű a helyzet mindig. A tízcsapatos női ligában a Krim Ljubljana 16 meccs után hibátlan teljesítménnyel vezetve lett bajnok, megelőzve a 17 meccsen szintén 32 pontot gyűjtött Ajdovscinát. A 12 csapatos férfibajnokságban 21 forduló után 20 győzelemmel és egy döntetlennel a Celje állt az élen, így ő lett a bajnok.

 

A szlovák szövetség március 30-án jelentette be, hogy vége, nincs bajnok, nincs kieső, nincs feljutó, míg Hollandiában március 25-én mondták ki, hogy befejezték – ott sincs bajnok, kieső és feljutó sem.

Kiemelt kép: DigiSport

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik