Bekövetkezett, amit pár napja már sejteni lehetett: Japán miniszterelnöke, Abe Sinzó és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) első embere, Thomas Bach megegyeztek abban, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet következtében el kell halasztani a 2020-as tokiói olimpiát. Az új időpont és a részletek egyelőre még nem ismertek, ezekről majd a következő hetek egyeztetései után tudhatunk meg többet.
Hármat korábban a két világháború miatt töröltek(1916, 1940, 1944), azóta viszont terrortámadás sem tudta félbeszakítani a játékokat (1972), melyet a nagyszabású bojkottok ellenére is mindig az eredeti időpontban rendeztek meg.
Ilyen volumenű döntés még sohasem volt a sporttörténelemben.
Ha csak a gazdasági oldalát nézem, akkor nem kerül sokkal többe egy olimpia, mint a másik, már elhalasztott esemény, a labdarúgó Európa-bajnokság, ám szervezési szempontból mindenképp: több sportolót érint és sokkal komplexebb a lebonyolítás is” – mondta megkeresésünkre Szabados Gábor sportközgazdász.
Az elmúlt napokban egyre többen jelezték sportolói oldalról, hogy a világjárvány miatt el kellene halasztani a játékokat, majd Kanada és Ausztrália volt az első két nemzet, amely már azzal állt ki: ha idén lesz az olimpia, ők nem indulnak. Míg a NOB korábban végig azt kommunikálta, elég idő van az olimpia kezdetéig és tartják magukat az eredeti tervekhez, a történések után már azt közölték, hogy többféle forgatókönyv is létezik, egyedül a törlés az, amivel nem számolnak.
Szabados azt mondta, minden bizonnyal azért húzta a NOB ilyen sokáig a döntést, mert el akarták kerülni az ezzel járó költségeket és szervezési problémákat. Azt most még meg sem lehet mondani, milyen anyagi hatásai lesznek ennek halasztásnak, viszont nem volt más választás, rég nem volt már annak realitása, hogy július 24-én elkezdődhessen az olimpia.
Mintha a NOB nem akart volna tudomást venni arról, hogy mindez megtörténhet. Mindenáron be akarták bizonyítani, hogy a játékok mindenek felett állnak, de épp azzal ártottak a legtöbbet a NOB-nak és az olimpiának, hogy eddig kitartottak. Lehet, hogy a háttérben megvoltak a tervek, de ez a kommunikációból nem látszott. És remélem, hogy ez csak egy kommunikációs baklövés volt és nem igaz, amit mondtak, mert az azt jelentené, hogy csak most állnak neki a halasztás előkészítésének.
Az elmúlt napokban több számítás is előkerült, amely a gazdasági oldalát vizsgálta meg a halasztásnak, volt, aki szerint a szervezők 1,9 billió forintnak megfelelő jent buknak azon, hogy nem idén nyáron rendezik meg az olimpiát. Szabados Gábor úgy véli, ez elég túlzó szám, az biztos, hogy többe kerül majd az olimpia, mint eredetileg, de szerinte maximum tíz százalékkal nő majd az eredeti költségvetés.
Jó kérdés az is, hogy mi lesz így a többi, jövő nyárra tervezett sporteseménnyel, a foci-Eb és az olimpia elhalasztása ugyanis érzékenyen érintheti például a vizes világbajnokságot vagy az atlétikai vb-t, amik 2021-ben lesznek. Szabados Gábor szerint teljesen lényegtelen, mi volt a terv jövőre.
El kell felejteni a versenynaptárat. Ha egy olimpiát elhalasztanak, akkor le kell ülni és újra kell tervezni a 2020-as, 2021-es és a 2022-es események időpontjait.
Biztosan lesznek majd olyan események, amik megmaradnak az eredeti időpontban, de ő úgy látja, hogy minden sportnál egyedi döntést kell majd hozni, azaz teljesen átalakul majd a következő két év a sportban.
Kiemelt kép: Philip Fong / AFP
