Sport

Az atlétikai világbajnokság verheti be az utolsó szöget az eddig is utált katari foci-vb koporsójába

A tomboló hőség sorra szedi áldozatait az atlétikai világbajnokságon annak ellenére, hogy azt ígérték, nem lesz belőle probléma. Ha mindez nem lenne elég, a stadion felét sem tudják megtölteni Dohában, a versenyzők és az edzők is kiakadtak.
Korábban a témában:

Pénteken elkezdődött az atlétikai világbajnokság Dohában, és bár számítani lehetett rá, hogy nem lesz zökkenőmentes – a nagy hőség, a sorozatos doppingbotrányok és a kései időpont is aggasztó volt a rendezvény előtt –, arra kevesen számítottak, hogy három nap alatt forrongani kezdjen a sportvilág. Pedig így lett. A helyzet ugyanis az, hogy

kong az ürességtől a Khalifa International Stadium, a vébé otthona.

Már a férfi 100 méteres síkfutás döntőjében is feltűnően sok üres széket lehetett látni annak ellenére, hogy az egyik legnépszerűbb versenyszámnak számít, de az igazi mélypont a vasárnapi női finálé volt eddig. A történelmi negyedik vb-aranyérmét nyerő Shelly-Ann Fraser-Pryce futása utáni ujjongás közben érdemes figyelni a lelátót:

Kiváló összehasonlítási alap az idei Gyémánt Liga. A világ legjobbjait felvonultató sorozatban 14 állomáshelyen mérik össze tudásukat a versenyzők, júliusban a londoni 100 méteres síkfutás női döntőjén így nézett ki a lelátó:

Két hónap alatt elment volna a kedve a nézőknek az atlétikától? Aligha. A probléma kulcsa nem bonyolult, Katarban egyszerűen nem népszerű az atlétika, már csak azért sem, mert ekkora hőségben szinte lehetetlen jól teljesíteni, ezért aztán kevesen is vállalkoznak a versenyzésre. A döntéshozók és a dohai szervezők pedig mondhatnak akármit, a számok nem hazudnak:

a negyvenezer fő befogadására alkalmas stadion felét sem tudta megtölteni a világbajnokság – szemben a 2017-es, londoni vébével, ahol az esemény kezdete előtt rekordot jelentő 660 ezer jegyet adtak el.

Levegőt kapni külön sportág is lehetne

Nemcsak képletesen, hanem szó szerint is forr a levegő Dohában. Hiába hűtik a stadiont 20-23 körüli hőfokra, az utcai meleg és főleg a páratartalom embert próbáló. Ezt már a magyar versenyzők is a bőrükön tapasztalhatták: Helebrandt Mátét hordágyon kellett levinni a pályáról az 50 kilométeres gyaloglásban.

Aki kitalálta, hogy itt legyen a világbajnokság, azt kötelezném, hogy tegyen meg csak egy kört ezen a pályán

– mondta a magyar atléta helyszínen szurkoló apja fia kiesése után.

Nem Helebrandt az egyetlen, akin kifogott a meleg, a 68 női maratonista közül 28 nem tudta befejezni a versenyét, az indulók 41 százaléka. A kilencedik helyezett Lyndsay Tessier egészen elborzasztó képet festett a helyzetről: „Nagyon ijesztő, amikor látod, hogy valaki a földön maradt a pályán. Soha nem tudhatod, hogy nem te leszel-e a következő 500 méter vagy egy kilométer után. Rettentően rémisztő ez az egész, már annak is örülök, hogy a saját lábamon értem célba.”

A finn Alisa Vainót kerekesszékben kellett lesegíteni a női maratonisták közül a pályáról. Fotó: Alexander Hassenstein/Getty Images for IAAF

A verseny ötödik helyezettje, a fehérorosz Volha Mazuronak még keményebben fogalmazott:

A páratartalom megöl. Alig kapni levegőt. Azt hittem sosem érek be. Ez tiszteletlenség az atlétákkal szemben. Egy rakás magas beosztású vezető úgy döntött, elhozzák a világbajnokságot ide, miközben ők egy kényelmesen légkondicionált irodában ülnek és valószínűleg most is jót alszanak.

Még az etióp csapat edzője, Haji Adillo Roba is úgy nyilatkozott, ilyen körülmények között saját hazájában soha nem engedné atlétáit versenyezni. A stadionon belül még csak-csak lehet versenyezni, de az azon kívüli programok egyszerűen embertelenek, sorban érkeznek a panaszok.  A 2000-es olimpián hétpróbán aranyérmet nyerő Denise Lewis a BBC szakértőjeként akadt ki, véleménye remek összefoglalás is egyben: „Októberig vártunk azért, hogy ezt lássuk. Döbbenetes. Ez így nincs rendjén. A vezetőség mindenkit cserben hagyott, méghozzá súlyosan. Nem számítottam rá, hogy ennyire rossz lesz a helyzet, ennél többet érdemelnek az atléták.”

A maratonista Fadime Çelik is orvosi segítségre szorult. Fotó: Alexander Hassenstein/Getty Images for IAAF

Ez csak a kezdet?

Könnyen lehet, hogy Doha csak az első akadály és a jövőben is meg kell küzdenie a sportolóknak a kánikulával. Rögtön jövőre, a 2020-as nyári olimpián is hasonló körülmények várhatják a versenyzőket Tokióban.

Az időjárással semmit sem tehetünk, olyan amilyen. Az már az atlétákon múlik, hogy készülnek fel erre

– idézi a Japan Times a helyi meteorológusok vezetőjét, Kazuo Aszadát.

Márpedig az ázsiai országban 2018 nyarán rekordot jelentő 41 celsiust mértek a fővárosban, ehhez pedig az érkező embertömeg is hozzáadódik majd. Így aztán az olimpiai kvótások már most kezdhetnek készülni a hőségre, a július végére tervezett olimpián szinte biztosan hasonló lesz az időjárás.

Ami Dohát illeti, Katar nem csak az atlétikai világbajnokságnak ad majd otthont, hanem a 2022-es focivébének is. Ugyan erre a tornára november végén kerül majd sor, nem lenne meglepő, ha felülvizsgálnák a helyszínt. Az atlétikai vb szervezői ugyanis ígéretet tettek arra, hogy nem lesz gond a hőséggel, de ahogyan az a versenyzők és edzők megnyilvánulásaiból is látszik, ezt nem sikerült betartani. A labdarúgóknak is hasonló ígéretet tettek a szervezők, ám ezek után ki venné biztosra, hogy be is tudják tartani?

Kiemelt kép: Alexander Hassenstein/Getty Images for IAAF

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.