Újra vizes vb-re pályáznánk, de esélytelenül

Lapinformációk szerint tavaly októberben a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) elvi nyilatkozatot adott be a Nemzetközi Úszó Szövetséghez (FINA), amivel jelezte, hogy megpályázná a 2025-ös vagy a 2027-es vizes világbajnokság valamelyikének megrendezését. Hosszú Katinka úgy reagált a hírre, hogy ha megkapjuk a 2025-ös vb-t, elgondolkodik azon, hogy kitart addig és valamelyik számban rajthoz áll.

Az Index szerdán úgy értesült, a múlt hónap végén a MÚSZ továbblépett, mert az elnök, Wladár Sándor, illetve a FINA vezető testületének tagja, Gyárfás Tamás elutazott Lausanne-ba, hogy átvegye a pályázat feltételeit tartalmazó dokumentumokat és egyeztesse annak részleteit a nemzetközi szövetséggel. A magyar szövetség korábbi elnöke megerősítette a lap értesülését és nyilatkozott is a témában. Elmondta, hogy Cornel Marculescu, a FINA ügyvezető igazgatója jelenleg Budapesten tartózkodik, és a szövetség vezetőivel tárgyal.

Információnk szerint azonban Marculescu nem elsősorban az újabb magyar pályázat miatt érkezett. A találkozón inkább a május 11-12-én a budapesti Duna Arénában zajló FINA Úszó Bajnokok Sorozat, a nyári, szintén budapesti junior vb adta a témát, de biztosan szőrmentén szó esett a nemrég megalakult és Hosszú Katinkát egy szerdai budapesti sajtótájékoztatón nagykövetként és csapattulajdonosaként bemutató FINA-ellenlábas, a Nemzetközi Úszó Liga (ISL) térnyeréséről is.

Hosszú már nem fél attól, hogy eltiltják

Sőt ő lesz az ISL budapesti csapatának vezetője.

Az újabb, 2025-ös vagy 2027-es magyar vb-pályázattal kapcsolatban lapunk úgy értesült, hogy noha a kormány tud a szándékról, de egyelőre Budapest támogatását nem élvezi a projekt, és kormányhatározat sem született róla. Ez elengedhetetlen lenne, már csak azért is, mert a kormány kinevezte Fürjes Balázst a kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sportpályázatokért felelős kormánybiztossá,

így végső soron nem az úszószövetségnek kellene pályáznia, hanem Fürjes hivatalának a szövetség szakmai támogatásával.

Ha ez nem okozna elég bizonytalanságot, úgy ott van az a körülmény, hogy a pályázat leadási határideje április közepe – azaz sebesen dönteni kellene.

Miért kellene mindjárt két vb-re pályázni?

A FINA már a 2017-es budapesti kongresszusán kijelölte a 2021-es és ’23-as vb helyszínét. Hasonlóan ehhez idén júliusában a dél-koreai Kvangdzsuban esedékes világbajnokság ideje alatt tartott kongresszuson dönt a hat és nyolc év múlva következő vb házigazdájáról.

Már most tudni lehet, hogy Magyarországnak komoly ellenfelei vannak:

• Az Egyesült Államok úszószövetsége és az észak-karolinai Greensboro már jelezte, megpályázza a két vb valamelyikét.
• Ausztrália is ott áll a startvonalon, Sydney lenne a házigazda.
• Kína nonstop pályázó, az utóbbi években egyszer Budapesttel, egyszer Fukuokával szemben maradt alul.
• Indulhat az oroszországi Kazany,
• valamint egy különös ukrán-szerb pályázatról is hallani lehet.

Mekkora az esély, hogy Magyarországon nyerjen?

Minimális, hiszen

• ha az USA-t első számú úszónagyhatalomnak tekintjük, akkor Ausztrália szorosan ott van mögötte, és mindketten pályáznak.
• Ennek ellenére az úszó vb-k 1973 óta íródó történetében az Egyesült Államokban még nem volt világbajnokság, így az egyik rendezés nagyon kinéz az USA-nak.
• Melbourne-ben 2007-ben volt vizes vb, azóta viszont csak európai (2009 – Róma, 2013 – Barcelona, 2015 – Kazany, 2017 – Budapest) és ázsiai (2011 – Sanghaj, 2019 – Kvangdzsu, 2021 – Fukuoka, 2023 – Katar) helyszín rendezett vb-t, vagy lesz házigazda.
• Kína azért lehet előttünk a rangsorban, mert a 2017-es budapesti vb-n megtartott FINA vezetőségi ülésen vesztesként állt fel Japánnal, Fukuokával szemben.

Mindezek alapján nem tűnik merész kijelentésnek, hogy a magyar pályázat vereségre van ítélve – ha egyáltalán meglesz a szükséges kormánygarancia, ami még közel sem biztos.

Kiemelt kép: Szigetváry Zsolt / MTI